A diagnosztizált autoimmun betegségek száma az elmúlt pár évtizedben jelentős növekedést mutatott, de a komoly kutatási fókusz ellenére is a kialakulásuk pontos oka továbbra sem tisztázott az esetek túlnyomó részében, azaz nehéz a sok lehetséges mechanizmus közül a megfelelő modellt felállítani páciensenként és nehezíti a kérdést, hogy több tényező együttesen befolyásolja. Az autoimmun betegségek terápiájában eleddig túlnyomó többségben tüneti kezelés terjedt el, ezért szükséges az alternatív kezelési lehetőségek kutatása. A munkacsoportunk azon tények mentén kísérletezik, hogy számos autoimmun betegség létrejöttét az effektor memória T-sejtek túlzott proliferációja és aktivációja okozza. Mivel az ilyen T-sejtek aktivációja és proliferációja erősen Kv1.3-függő, ezért e csatornák gátlása ígéretes terápiás opció lehet. Állati eredetű mérgek, számos újonnan felfedezett, peptid komponenséről derült ki, hogy feszültség kapuzott kálium csatornák specifikus gátlására alkalmasak. A probléma az, hogy egyenesen az élőlényekből kivonni a toxin komponenseket, kis mennyiségükből fakadóan, nem gazdaságos és nem etikus. A megoldást abban látjuk, hogy az említett peptid komponenseket rekombináns úton kell előállítani, mikroszkopikus rendszerekben. Olyan Escherichia coli törzseket alkalmaztunk, melyeket a legoptimálisabbnak ítéltünk eukarióta peptidek termeléséhez. A kísérleteink során egy sVmKTx nevű újonnan felfedezett peptid toxinnal dolgoztunk, ami egy Vm24 analóg, de nagyobb szelektivitással blokkolja a Kv1.3 csatornát. PPAL7 vektorral végeztük az Escherichia coli törzsekbe történő transzformálást és különböző kezelési paraméterekkel optimalizáltuk az eljárást.