Bevezetés: Számos klinikai kérdés megválaszolásához friss információkra van szükségünk. Ezekhez nem egy cikk megtalálható az adatbázisokban. A bizonyítékokon alapuló orvoslás célja, hogy evidenciákat keressünk a problémával kapcsolatban, de a meta-analízisek által nyújtott eredmény minősége változó. Vannak eredmények, amiket a jövőbeli vizsgálatok már nem valószínű, hogy befolyásolnak, míg más eredményeket lehet, hogy újabb kutatások módosítanak. Ennek megjóslásában a GRADE módszer segít. Célkitűzés: Munkám során áttekintem a magzati keringés fiziológiáját, illetve a ductus arteriosus persistens (PDA) fiziológiáját, patológiáját. Bemutatom a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszerét és ez alapján, bizonyítékokon alapuló választ keresek arra, hogy a terápiás lehetőségek közül a hagyományos sebészi vagy a transzkatéteres zárás a jobb választás. Ezt követően a GRADE módszer bemutatása után értékelem a kérdéssel foglalkozó meta-analízisben lévő eredmények minőségét. Módszer: A magzati keringésre és a PDA-ra vonatkozóan az ismereteket a szakirodalomban, illetve a PubMed adatbázisban talált irodalmi áttekintésekkel foglalom össze. A PDA terápiás lehetőségeivel foglalkozó meta-analízist a bizonyítékokon alapuló orvoslásban alkalmazott strukturált kérdésfeltevéssel, irodalomkereséssel és az evidenciák kritikus értékelésével vizsgálom. A legmegbízhatóbb tanulmánynak tartott meta-analízist GRADE módszerével elemzem. Eredmények: A meta-analízisben leírt kardiológiai vizsgálatnak 5 fontos végpontja van. A primer sikerességi rátát, a transzfúziós igényre vonatkozó evidenciát nagyon alacsony minőségűnek, míg a reziduális shunt kialakulását és a kórházi tartózkodás idejét, valamint az enyhe-, mérsékelt és súlyos komplikációkat értékelve alacsony minősítést kapnak a bizonyítékok. Összegzés: A vizsgálatok alapján a tanulmány alacsony minőségű, így további kutatások nagyon valószínű, hogy módosítják az eredményeket.