A szegénység kutatásának társadalmi relevanciáját indokolja, hogy Magyarországon a jövedelmi különbségek az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megnövekedtek és a társadalmi kirekesztettség aránya is drasztikus emelkedés mutat. A társadalmi kirekesztettséget elszenvedők javarészt hátrányos helyzetű térségekben élnek, melyek többsége rurális környezetben találhatók. A kutatás helyszíne, a Berettyóújfalui kistérség is ilyen vidéki halmozottan hátrányos helyzetű térségnek tekinthető, melynek gazdasága a rendszerváltás előtt és utána is megőrizte eredeti, erőteljes agrárjellegét. Mindez a térségben fellelhető szegénység karakterének valódi vidéki jelleget kölcsönöz. A kistérségben kialakult szegénység és társadalmi kirekesztettség mibenlétének megértéséhez idősoros és történeti adatok segítségével vizsgáltam a térségben végbe ment gazdasági és társadalmi folyamatokat és a területi egyenlőtlenségeket. Az értekezésben a társadalmi kirekesztettség fogalmán keresztül meghatározásra kerül a szegénység kistérségben tapasztalható mértéke, mely ezáltal összehasonlíthatóvá válik az országos és európai hasonló adatokkal. Képet kaphatunk továbbá kistérséget jellemző jövedelmi egyenlőtlenségekről, a szegénységben élő háztartások fogyasztási szerkezetéről. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a Berettyóújfalui kistérség területén található települések lakossága valóban nagyobb és mélyebb szegénységben él az országos átlaghoz képet. Bizonyíthatást nyert, hogy a kistérségben a szegénység a kisebb, falusi településekre jellemző. A térség bizonyos településein pedig erős szegregációs folyamatok voltak kimutathatóak. A kistérség a rendszerváltást követően erős társadalmi homogenizációs folyamaton ment keresztül munkaerőpiaci szempontból, erősen sérült durkeim-i organikus szolidaritás, ezen keresztül a modernitás, és a térségre jellemző prosperitás. A munkamegosztás hiánya manapság a kistérség lakosságának szakképzetlenségében, az alacsony iskolázottsági adatokban tükröződik vissza. A kistérség prosperitása az elmúlt évtizedekben csupán a relatív pozíciója megőrzésére volt elegendő. Miközben a szegénység olyan mértéket öltött a kistérségben, hogy hatékony kezelése nélkül az jelentős akadálya lesz a kistérség társadalmi és gazdasági fejlődésének.

The social relevance of poverty research is justified by the fact that the income inequalities in Hungary have increased significantly over the past decades. Furthermore, the rate of social exclusion has also increased dramatically. Those who suffer from social exclusion are mostly living in disadvantaged rural areas. The research was conducted in the region of Berettyóújfalu, which is considered to be such a multi-disadvantaged area. Its economy preserved its original powerful agricultural nature, which has been typical before and also after the change of the political system in the 90's. All these give a real rural character to poverty in the area. In order to understand the nature of poverty and social exclusion in the region, I examined the economic and social processes as well as the regional inequalities taken place in the region using time series analysis and historic data. The extent of regional poverty was determined with the help of the social exclusion concept in the study, which can thus be compared with similar national and European data. Besides this, we can get a picture of the income inequalities that characterize this region as well as the consumption structure of the local households living in poverty. On the basis of the results, we can state that the population of the settlements in the Berettyóújfalu region live in a bigger and deeper poverty than the national average. It has been proven that poverty in the region is a characteristic of smaller villages. In some settlements, strong segregation processes were detected, as well. The regional labour market underwent a strong social homogenization process after the change of the regime, which damaged the Durkheim’s organic solidarity significantly with a strong effect on modernity and the prosperity of the region. The lack of division of labour today is reflected in the unskilled population of the region, and in the low level of education. In the past decades, the prosperity of the micro-region was only sufficient to maintain its relative position, while poverty has reached such a level in the region that without an effective management it will be the major obstacle to the social and economic development of the Berettyóújfalu region.