Kutatási témámat óvodapedagógusi munkám tapasztalataira támaszkodva választottam, melyben azon fő kérdésre keresem a választ, miszerint heterogén vagy homogén csoportban fejlődnek-e optimálisabban az oda járó gyermekek. Munkám kiindulópontja az, hogy bemutatom az óvodai rendszer kialakulásának történetét. Ezt követően a teljesség igénye nélkül ismertetem az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának és a Helyi Óvodai Program kialakulásának főbb pontjait, majd bemutatom munkaadóm, az ebesi Benedek Elek Óvoda és Mini Bölcsőde történetét. Említést teszek a Komplex Prevenciós Óvodai Programról, mely az ebesi óvoda működésének alapját képezi és alapozó rendszere annak helyi programjának. Dolgozatom során ismertetem a homogén és heterogén csoportokat és összehasonlítást végzek a gyermekek érzelmi (beszokatás, önállósodás, társas- és testvéri kapcsolatok), értelmi (nyelvi fejlettség, rajzolási képesség, valamint a kezdeményezésekbe ágyazott differenciálás lehetőségei irodalmi-, környezet-, matematikai-, ének-, torna- és vizuális tevékenységek során) és fizikai (gondozás, önellátás, önkiszolgálás) fejlettségei alapján. Továbbá betekintést engedek a gyermek legfontosabb tevékenységébe, a játékba és annak különböző fajtájiba. Végezetül prezentálom az ebesi óvoda mérési rendszerét, mely alapján képet kapunk az óvodánkba érkező gyermekek fejlettségi szintjeiről és hogy ezek miképp alakulnak a már ismertetett homogén és heterogén összetételű csoportokon belül.