A méltányos joggyakorlás körül folyó jogdogmatikai viták talán egyik jogágban sem annyira hangsúlyosak, mint a munkajogban. Ennek elsődleges oka, hogy a munkajogviszony tartalmát alapvetően áthatja a felek alá -fölérendeltsége. A munkajog éppen ezért zászlójára tűzte, hogy a munkavállaló és munkáltató között, utóbbi javára felborult egyensúlyhelyzetet balanszírozza. Ennek legfontosabb eszközéül ma is a 2012. évi I. törvényben megfogalmazott általános magatartási követelményeket tekinthetjük. A dolgozat e tárgykörben, az alapelvek egyenkénti ismertetésén keresztül vizsgálódik, arra keresve a választ, hogy a jellemzően magánjogból átgyűrűzött generálklauzulák tényleg alkalmasak-e a félegyenlőség megteremtésére. Az elméleti háttér megvilágítása mellett, a kutatásban kiemelt szerepet kap a már kialakult ítélkezési gyakorlat bemutatása, ezáltal az olvasó megismerheti, hogy az egyes jogelvek gyakorlati érvényesülését hogyan képzeli el a jogalkalmazó.