A tudományos érdektelenség megszűnni látszik, és a közjegyzői jog a polgári eljárásjog egyik jelentős területévé vált. Magyarországon a közjegyzők hatáskörébe számos polgári nemperes eljárás tartozik. Ezek között találhatóak olyan nemperes eljárások, amelyek a mindennapi életben kevésbé vannak jelen, illetve vannak olyanok is, amelyekkel egy közjegyző munkája során nap, mint nap találkozik. Ilyen nemperes eljárás a fizetési meghagyásos eljárás is, melyet szakdolgozatomban kívánok bemutatni. A témaválasztásomat az indokolja, hogy rendkívül érdekesnek és célszerűnek tartom ezt a közjegyző által lefolytatott eljárást, mivel annak ellenére, hogy ez egy egyszerűsített és gyors eljárás, nagyon komoly jogkövetkezmények fűződhetnek hozzá, akár nagyon hamar jogerőssé, és ezáltal végrehajthatóvá válhat a közjegyzői határozat. Éppen ezért már korábbi tanulmányaim során is foglalkoztam a közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárással. Dolgozatomban első sorban a közjegyzői hatáskörbe utalt fizetési meghagyásos eljárással foglalkozom, a magyar és az európai fizetési meghagyásos eljárást szeretném bemutatni. Éppen ezért, a dolgozat írása során célként fogalmazódott meg, hogy az olvasó egy átfogó képet kapjon a magyar és az európai fizetési meghagyásos eljárásról, illetve a lényeges különbségekről és a hasonlóságokról. Annak ellenére, hogy ezek az eljárások a jogosult igényérvényesítését rendkívüli módon megkönnyíthetik, nagyon sokan nem ismerik az eljárások menetét vagy akár magáról az eljárásról sem hallottak. A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozik Magyarországon, ezért a dolgozatomnak az intézmény jogi-szervezeti kereteinek bemutatása is szerves részét képezi. Éppen erre tekintettel, a dolgozatom bevezetőjét követően, részletesen foglalkozom a közjegyzőség történeti kialakulásával, fejlődésével. Az eljárás egyik legfontosabb szereplője a közjegyző, ezért a közjegyzői tevékenységről, a mai közjegyzői szolgálat részleteiről külön fejezetben kívánok szólni. Ezt követően térek rá a dolgozatom központi témájára, a fizetési meghagyásos eljárásra, és elsőként a nemzeti, majd az európai fizetési meghagyásos eljárást elemzem. Tekintettel arra, hogy mind a magyar, mind az európai uniós eljárás a közjegyző előtt zajlik, nagyon fontosnak tartom, hogy kimutassam a két eljárás közötti hasonlóságokat és különbségeket. Az összehasonlításnak azért választottam azt a módját, hogy a két szabályozási területet külön-külön ismertetem és majd ezt követően összehasonlítom a két eljárást, mert azt gondolom, hogy így sokkal átláthatóbb képet kaphatunk az eljárásról, a hasonló és eltérő megoldásokról. Így egyértelműen kimutathatóak lesznek azok az eljárási lépések, pontok, amelyek kihívásként jelentkeznek az eljárást lefolytató közjegyző, a jogosult és a kötelezett számára.