Szakdolgozatom középpontjában a munkáltató személyében bekövetkező változás, korábbi megnevezésén a munkáltatói jogutódlás jogintézménye áll. Ezen tárgykörön belül a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben, továbbá a közszféra foglalkoztatási jogviszonyait rendező törvényekben található vonatkozó szabályok mellett, górcső alá veszem az Európai Unió Tanácsának a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvét (2001/23/EK irányelv). Azért választottam ezt a témát, mert véleményem szerint egy jogász elsődleges célja a társadalom, vagyis az állampolgárok jogainak védelme kell, hogy legyen. Annak a legjelentősebb rétegét pedig a munkavállalók teszik ki. A munkajogot egy védelmi jellegű jogágnak tartom, melynek fontos mozzanata a munkáltatói jogutódlás, ahol egyre inkább a munkáltatónak alárendelt egyéni munkavállaló érdekeit igyekszik előtérbe helyezni a jogalkotó. Amikor először szembeötlött ez a téma azt gondoltam, hogy a munkáltatók bármit megtehetnek a munkavállalókkal azok szorult helyzetét kihasználva, de szerencsére ez közel sincs így. Természetesen az nagy előnyt jelenthet, ha a munkavállalók tisztában vannak jogaikkal, vagy tájékozódnak, hogy mit lehet tenni az adott vitás helyzetben. Szakdolgozatommal én is szeretnék ehhez tevőlegesen hozzájárulni. Dolgozatomat négy nagy részre bontanám. Kézenfekvőnek tartom a munkajogi jogutódlás, mint jogintézmény kialakulásának ismertetésével kezdeni, hogy átfogó képet kapjunk miről is lesz szó a továbbiakban. A második rész az európai uniós jogalkotási aktus fogalmának tisztázásával indul, azt követően pedig ismertetem, hogy ezek az irányelvek, konkrétan a 2001/23/EK irányelv miképpen került átültetésre a magyar jogrendszerbe, valamint rendelkezései hogyan érvényesültek a múltban, illetve érvényesülnek a jelenben. A harmadik rész magáról a 2012-es Mt. vonatkozó szabályairól szól, de áttekintem a kapcsolódó irányelvi rendelkezéseket és a bírói gyakorlatot is. A törvény jól láthatóan modernizálta a terminológiát, hiszen már a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályainak alkalmazását írja elő. Ezek a rendelkezések kiterjednek az alapul szolgáló tényállásra, a munkaviszonyok sorsára, a tájékoztatási kötelezettségre, az egyetemleges felelősségre, a felmondási jogra, az eltérő megállapodásra, továbbá ide tartoznak kollektív munkajogi, valamint felszámolási eljárással kapcsolatos szabályok is. Végül dolgozatom utolsó részében a közszféra jogutódlás szabályozását tekintem át, mivel a tágan értelmezett munkajog nemcsak a gazdasági szféra munkajogát, hanem a közszféra munkajogát is jelenti.