A 21. században az információs technológia rohamos fejlődése új eszközöket, hozott a hétköznapi életünkbe. Ebben a környezetben pedig a felnövekvő gyermekek egyre több időt töltenek digitális eszközök használatával. A hagyományos játékok látszólag háttérbe szorulnak, amik a kézügyesség fejlesztésére alkalmasak lennének. A finommotoros készség nem megfelelő ütemű fejlődése a kézírás megtanulására is hátrányosan hat, ami hosszútávon tanulási és emocionális problémákat okozhat. A 2020-ban történt koronavírus járvány következtében Magyarországon 2020 március 15-től az általános iskolák távoktatási rendszerre álltak át, aminek következtében elkerülhetetlenné vált az oktasi rendszerben lévő gyermekek teljeskörű digitalizációja. Vizsgálatunk megkezdésekor feltételeztük, hogy a COVID-19 pandémia okozta távoktatási rendszer bevezetése okán a gyermekek képernyő előtt eltöltött ideje megnövekedett, szabadidős tevékenységei megváltoztak és a kézírással szembeni attitűdjük negatív irányba mozdult el. Célunk volt pilot kérdőív segítségével felmérni a 6-8 éves korosztály finommotoros készségének állapotát és írás attitűdjét, célzottan a COVID-19 pandémia okozta távoktatási rendszerben létrejött szülői tapasztalatok feltérképezésének segítségével. Pilot vizsgálatot végeztünk, ami során a kérdőívet elektronikus formában, a közösségi média felületen osztottuk meg a szülők számára, amire három nap alatt összesen 31 db kitöltés érkezett. A vizsgálatból megtudtuk, hogy a gyermekek átlagos képernyő ideje 2,3 óráról 4 órára nőtt, mely 1,7-szeres növekedés jelent. Az átlagos napi eszközhasználat 1,1 db/ főről a 1,7 db/ főre nőtt és 4 fő a digitális oktatás bevezetése előtt semmilyen elektronikus eszközt sem használt. A válaszok alapján a kérdőívet kitöltő szülők 67,7%-a elégedett gyermeke írásképével és saját írását is szépnek tartja.