Értekezésem fő célkitűzése a hal- és halászati termékek, s azon belül is a pontytermelés helyzetének, gazdasági súlyának meghatározása volt. Továbbá célkitűzésként fogalmaztam meg a hazai üzemi szintű pontytermelés költség- és jövedelemviszonyainak, valamint a legfontosabb ökonómiai és termelési paraméterekben bekövetkező változások különböző gazdasági mutatókra gyakorolt hatásának vizsgálatát a klasszikus 3 éves üzemformában működő, a kombinált (zárt előnevelés, tógazdasági utónevelés) és az intenzív üzemi pontynevelésre vonatkozóan. Vizsgálataim során szekunder és primer adat- és információgyűjtést egyaránt végeztem a célkitűzéseim megvalósítása érdekében. A disszertációm témájának szakirodalmi áttekintése során a hazai és nemzetközi szakirodalmak, kutatási jelentések és statisztikai adatbázisok felkutatását és adaptálását végeztem el, mely eredményeképpen ismertettem az akvakultúra és a halászati ágazat, s ezen belül is a pontytermelés piaci tendenciáit globális, uniós és hazai kitekintésben. Az üzemtani elemzéshez esettanulmányi jelleggel 3 különböző üzemformát választottam annak érdekében, hogy megvizsgáljam adott piaci környezetben melyik a jövedelmezőbb. Az intenzív termelés esetében a zárt rendszer (RAS), a kombináltnál a kezdeti zárt rendszerű, majd monokultúrás kistavi és polikultúrás tógazdasági, valamint a begyűjtött adatok átlagaként egy viszonylag jó színvonalú hagyományos polikultúrás tógazdaság inputjai képezik a bemeneti értékeket. Az általam összeállított determinisztikus üzemtani modell az inputok mennyiségének és árának, a hozamoknak, valamint azok értékesítési árának bármilyen irányú és mértékű változásának hatását képes modellezni a jövedelemezőségre vonatkozóan. A modellkalkuláció segítségével a külső hatások és a piaci bizonytalanság kiküszöbölésére érzékenységvizsgálatot végeztem. Megvizsgáltam a három technológia egyes paramétereinek változását és annak hatását a tevékenység jövedelmezőségére és a piaci ponty önköltségére. Az alapadatok (naturális hatékonysági mutatók, input-output árak és ágazati, illetve hektárra/m3-re vonatkozó költségadatok) az érzékenységvizsgálat esetében betáplált független változók. A megalkotott üzemtani modell alapján megállapítható, hogy az intenzív pontynevelés veszteséget realizált mintegy 1 400 Ft/kg-os ponty (P3) önköltség mellett, azonban a szezonon kívüli kombinált (zárt rendszerű előnevelés és tógazdasági utónevelés) pontynevelés gazdaságos, a technológia esetén az önköltségben mintegy 100 Ft/kg különbséget tapasztaltam a hagyományos üzemformához képest, de még így is jövedelmező a tevékenység. Fontos megjegyezni azt a tényt is, hogy míg az utóbbi esetében a termelő csak a 3. év végén realizál árbevételt a hal piaci értékesítéséből, addig a vizsgált rövidített nevelési idő többször jelent bevételi forrást adott időszak alatt, így nő a forgóeszközök forgási sebessége. Az ilyen körülmények közötti halnevelés sokkal inkább kontrollálható és nyomon követhető, így a termelési kockázat csökkenthető. Elmondható, hogy a vizsgálat alapján a hagyományos tógazdasági haltermelés magasabb veszteséggel (kallódással), hosszabb időszak alatt, magasabb FCR érték mellett valósul meg, mint a kombinált vagy az intenzív üzemi pontytermelés. A kutatási eredmények alapján bizonyítottam, hogy a termelési ciklus rövidülésével a bemutatott technológiai megoldások mellett, nő a piaci ponty (P3) önköltsége, mely a technológia intenzifikálása kapcsán jelentkező magasabb takarmányköltség és energiaigény miatt mutatható ki a tógazdasági haltermelés relatíve magas tőkelekötése mellett. Végezetül, igazoltam Magyarország jelentőségét és lehetséges komparatív versenyelőnyét a pontytermékek piacán az élőponty tekintetében szekunder adatbázisra alapozott külkereskedelmen alapuló mutatók, illetve versenyképességi indexek segítségével.

The main objective of my dissertation was to determine the situation and economic weight of fish and fishery products, more specifically carp production. Furthermore, I aimed to examine the cost and income conditions of carp production at the Hungarian farm level, as well as the impact of changes in the most important economic and production parameters on various economic indicators for the classic 3-year-long production form, combined (closed loop pre-rearing and post-rearing in ponds) and intensive carp production. During my research, I performed both secondary and primary data and information collection in order to achieve my objectives. During the literature review of my dissertation, I searched and adapted Hungarian and international literature, research reports and statistical databases, as a result of which I described the market trends of the aquaculture and fisheries sector, including carp production, in a global, EU and Hungarian perspective. For the farm economics analysis, I chose three different types of farms on a case study basis in order to examine which one is more profitable in a given market environment. In the case of intensive production, the inputs of the closed loop system (RAS) represent the input values, while in the combined system, the input values include the initial closed loop system, followed by the monoculture small pond and polyculture pond farm, and a relatively high quality conventional polyculture pond farm, based on the collected data. The deterministic operational model I have compiled is capable of modelling the effect of changes in the volume and price of inputs, outputs, and their selling price in any direction and extent on profitability. With the help of the model calculation, I performed a sensitivity analysis to eliminate external effects and market uncertainty. I examined the changes in each parameter of the three technologies and their impact on the profitability of the activity and the unit cost of marketable carp. The basic data (natural efficiency indicators, input-output prices and cost data per sector and per hectare/m3) are the independent input variables used in the sensitivity analysis. Based on the developed farm economics model, it can be concluded that the intensive carp farming realised a loss at a unit cost of about 1,400 HUF/kg (P3), however, the combined off-season carp production (closed loop pre-rearing and post-rearing in ponds) is economical, with a difference of 100 HUF/kg compared to the conventional form of operation, but the activity is still profitable. It is also important to note that, while in the latter case the producer realises sales revenue from the sale of fish on the market only at the end of the third year, the shortened rearing period provides a source of income several times during the given period, thereby increasing the fluctuation of fixed assets. Fish farming under such conditions is much more controllable and traceable, thus reducing production risk. It can be concluded that, according to the study, conventional pond fish production is realised with a higher loss (drop-out), over a longer period of time and with a higher FCR value than combined or intensive farm carp production. Based on the obtained research results, I showed that, with the shortening of the production cycle, any by applying the presented technological solutions, the unit cost of marketable carp (P3) increases, which can be observed due to the higher feed costs and energy demand arising from technological intensification, in addition to the relatively high amount of fixed assets of fish production. I concluded that intensive carp production is less economical under the current economic conditions and based on the established production parameters. Finally, I underlined the importance of Hungary and its possible comparative competitive advantage in the carp product market according to foreign trade-based indicators based on secondary databases.