A szakdolgozatom arra a fő kérdésre keresi a választ, hogy mik azok a meghatározó kritériumok, amelytől a norma érvényes joggá válik. A válasz kifejtésében segítséget nyújt két jogeset értelmezése. Ezt követően két jogelméleti felfogást, tehát a jogpozitivizmust, valamint a természetjogtant elemzem az imént említett jogesetek kapcsán, amely segít a helyes döntés meghatározásában. A két felfogás mást helyez az érvényesség alapjának. A jogpozitivizmus a törvényhozó akaratát tekinti a jog érvényességének kizárólagos forrásának. A természetjogtan ezzel szemben az igazságosságot, amely alapján az igazságtalan jogot nem is tekintik jognak. Gustav Radbruch meghatározó munkássága az utóbb említett jogelméleti felfogásban helyezkedik el, amely kapcsán az elviselhetetlenül igazságtalan jog érvényességi kérdését fejti ki.