Jelen dolgozat egy 2019-ben elkezdett, kapcsolatdiagnosztikai mérőeszköz kialakításának második fázisát mutatja be. A munka középpontjában az óvodapedagógus és a gyermek között kialakuló elkerülő kötődési struktúra felismerésének és diagnosztikájának lehetőségei állnak. A munkafolyamat során egy saját kialakítású, szimbolikus reprezentáción alapuló mérőeszköz alkalmazhatóságának vizsgálatára fókuszáltunk és az óvodai közegben megjelenő elkerülő kötődés jelenségének spektrumszemléletét igyekeztünk bevezetni.