Az értekezés alapvető célja a ne bis in idem elve érvényesülésének elméleti és gyakorlati megalapozása, az eddigi tanulmányoktól eltérően megkísérelve minden spektrum bemutatását, összegzését, kiemelve máshol nem idézett, részletezett európai és hazai döntéseket is, de alapvetően fókuszálva az egyes tagállami büntető határozatok viszonylatára. Ennek természetesen előkérdése a ne bis in idem tényleges alkalmazásának, alkalmazási feltételeinek vizsgálata, bemutatva továbbá, hogy a kölcsönös elismerés elve a ne bis in idem területén hogyan érvényesül, különösen, ami a tagállami ítéletek megfeleltetésének automatizmusát illeti. A doktori dolgozat célja egyben – a jogalkalmazásban is hasznosítható javaslatok végett – annak összefoglalása is, hogy milyen problémák jelentkeznek a külföldi (tagállami) és a hazai büntető ítéletek összevetése során, rávilágítva az esetleges kölcsönös elismerést lerontó bírói gyakorlatra. Az értekezés végezetül rögzíti, hogy továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérni az európai bíróságok releváns jogfejlődését, arról a hazai igazságszolgáltatási szereplőket haladéktalanul tájékoztatni kell, ezáltal biztosítva a naprakész, uniókonform, de a mindenkori magyar büntetőpolitikának megfelelő ítélkezést, alkalmazva mind az Európai Unió alapját képező kölcsönös elismerés – kölcsönös bizalom elvét, mind az Európa Tanács tisztességes eljárással kapcsolatos egyezményeit, ezáltal is elősegítve, biztosítva az európai integrációt. This dissertation is theoretical and practical ground for the prevalence and practicality of the principle of ne bis idem, attempting to present all spectrum differently, including all the respective European and national decisions, and highlighting the details otherwise compared to other studies. However the dissertation is fundamentally focused on the relationship between individual Member States' criminal decisions. Of course, this is a prerequisite for examining the actual application and conditions of use of ne bis in idem, even demonstrate how the principle of mutual recognition prevails in the ne bis in idem field, in particular as regards the automation of the correspondence and recognition of Member States' judgments. The aim of the doctoral dissertation is to summarize what problems arise in comparison of foreign (Member States) and domestic criminal judgments, highlighted the practice of mutual recognition cannot prevail in this area. The dissertation finally states that the relevant legal development of the European courts must be continuously monitored and the domestic judiciary should be immediately informed, thereby ensuring an up-to-date, EU-compliant, but in line with current Hungarian criminal policy, applying both the mutual recognition of the European Union , the principle of trust and the Council of Europe's conventions in connection with the fair trial, thereby promoting and facilitating European integration.