THE STATE OF LANGUAGE DEVELOPMENT OF THE DISADVANTAGED CHILDREN'S
Fájlok
Dátum
Szerzők
Rétháti, Csilla
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem
Absztrakt
Leírás
The study addresses the language problems of children with socio-cultural background problems. Children from the environment using a limited language code are more likely to start with a language disadvantage or language delay, and these ability deficits do not or only moderately decrease during the years of institutional education. In the presented pilot study, n = 20 people from Borsod-Abaúj-Zemplén county, disadvantaged Gypsy / Roma children living in three villages and their parents were analyzed. In the study, the Parental Treatment Questionnaire (H-PBI, Gordon, 1979), the LAPP Active Vocabulary Survey (Lőrik et al., 2015), and the speech of children with delayed/impeded speech developed by Dr. Ágnes Juhász and Tiborné Bittera (1995) and its language development was examined. The results were interpreted according to the small sample on the basis of simple statistics, and the drawing of conclusions is also treated sparingly.
A tanulmány a szociokulturális háttérből fakadó problémákkal élők gyermekeinek nyelvi problémáival foglalkozik. A gyermekek a korlátozott nyelvi kódot használó környezetből nagy eséllyel nyelvi hátránnyal, nyelvi késéssel indulnak, ezen képességbeli deficitek nem, vagy csak mérsékelten csökkenek az intézményes nevelés-oktatás évei alatt. A bemutatásra kerülő pilot vizsgálatban n=20 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye, három községben élő, hátrányos helyzetű cigány/roma gyermekek és szüleik vizsgálati eredményeinek elemzésére került sor. A vizsgálatban a Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI, Gordon, 1979), a LAPP Aktívszókincs-vizsgálat (Lőrik és tsai, 2015), és a Dr. Juhász Ágnes és Bittera Tiborné (1995) által kidolgozott megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálatára került sor. Az eredményeket a kismintának megfelelően egyszerű leíró statisztika alapján értelmeztük, s a következtetések levonását is mértéktartóan kezeljük.
A tanulmány a szociokulturális háttérből fakadó problémákkal élők gyermekeinek nyelvi problémáival foglalkozik. A gyermekek a korlátozott nyelvi kódot használó környezetből nagy eséllyel nyelvi hátránnyal, nyelvi késéssel indulnak, ezen képességbeli deficitek nem, vagy csak mérsékelten csökkenek az intézményes nevelés-oktatás évei alatt. A bemutatásra kerülő pilot vizsgálatban n=20 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye, három községben élő, hátrányos helyzetű cigány/roma gyermekek és szüleik vizsgálati eredményeinek elemzésére került sor. A vizsgálatban a Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI, Gordon, 1979), a LAPP Aktívszókincs-vizsgálat (Lőrik és tsai, 2015), és a Dr. Juhász Ágnes és Bittera Tiborné (1995) által kidolgozott megkésett/akadályozott beszédfejlődésű gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálatára került sor. Az eredményeket a kismintának megfelelően egyszerű leíró statisztika alapján értelmeztük, s a következtetések levonását is mértéktartóan kezeljük.
Kulcsszavak
disadvantage, language delay, interdisciplinary cooperation, hátrányos helyzet, nyelvi késés, szakmaközi együttműködés