A természeti környezet abiotikus tényezőit összefoglaló geodiverzitás jelentőségének felismerése az elmúlt 30 évben kapott egyre szélesebb körű nyilvánosságot. Az erre épülő geoturizmus a bemutatóhelyek számának növekedésével, minőségi fejlesztésével hazánkban is látványos növekedésen ment keresztül. Az ilyen jellegű fejlesztések a geodiverzitás elemeinek több szempontú szakmai felmérését, minősítő értékelését igénylik. Hasonló elvárás merül fel a földtudományi természetvédelem részéről is a veszélyeztetettségi kockázatok meghatározásában. A geodiverzitás minősítésére koncentráló kataszteri munka alapegységét a geotópok képezik, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges feltárások, (felhagyott)bányák, egyéb antropogén hatásra létrejött objektumok, de egyedi azonosításukat mindenképpen a létrehozó geológiai, geomorfológia folyamat(ok) teszi(k) lehetővé. Ezek alapján értekezésem áttekintést nyújt a geotóp minősítés és értékelés fejlődéséről, külön kiemelve a közelmúltban publikált két kvantitatív módszert. A Tokaji-hg területét két külön egységre bontva (Tokaj-Hegyalja, Észak-Zemplén) regionális geodiverzitás adatbázist hoztam létre. Megállapítottam, hogy a Tokaji-hegységben a földtudományi értékminősítés alapját képező objektumok a vulkanizmus, hidrotermális működés, az erózió és a kultúrtáj kialakulásához kapcsolódnak. A területen kialakult kultúrtájak geodiverzításának különbségeit a morfológiai és kőzettani adottságok okozzák. Az értékminősítési rendszerek indikátoraival meghatároztam az egyes objektumok tudományos, esztétikai értékét, oktatási-turisztikai potenciálját és veszélyeztetettségét. A vizsgálatok eredményeként látható, hogy a gazdag földtudományi örökség ellenére a Tokaji-hegységben a geoturisztikai infrastruktúra állapota és a szemléltetés jellege alacsony színvonalú. A terület további fejlesztése tematikusan és regionálisan kijelölhető célterületekhez köthető.

The concept of geodiversity involving abiotic elements of the environment had arisen as a scientific topic in the last decade of the 20th century. The increasing number of geological exhibition sites and the public interest prove that the geodiversity based geotourism had become a development tool for disadvantaged peripheral regions. Such developments require multi-faceted professional inventory and assessment of the geodiversity elements. Similar requirements arise on the geoconservation side in the evaluation of vulnerability risks. The basic unit of the geodiversity register is the geosite which may be outcrops or man-made excavations, (abandoned)mines or other anthropogenic objects but their identification connected to the developing geological, geomorphological processes. ű My Phd thesis provides an overview of the development in geosite assessment and evaluation work with special emphasize on the recently published two quantitative methods. Dividing the area of Tokaj-hg into two separate geographical units (Tokaj-Hegyalja, North Zemplén) I created a regional geodiversity database. Objects that form the basis of geoheritage assessment in the Tokaj Mountains are related to volcanism, hydrothermal activity, erosion and the formation of the cultural landscape. I have found that the differences in the geodiversity of the cultural landscapes in the Tokaj Mountains are caused by morphological and petrographic features. I used the indicators of the evaluating systems to determine the scientific, aesthetic, educational-touristic potential and threat value of the objects. Despite the rich geological heritage, the state of geotourism infrastructure and the quality of visualization in the Tokaj Mountains is low. The further development of the area can be linked to thematically and regionally identifiable target areas.