Az élelmiszer-fogyasztói magatartást vizsgálva az egészségparadoxonnak olyan hétköznapi manifesztációi vannak, amelyek a 21. században élő fogyasztókat megkerülhetetlenül csapdába ejtik. Egyrészt a fogyasztók tisztában lehetnek azzal, hogyan élhetnek egészségesebb életet a kiegyensúlyozott táplálkozással, azonban pl. kényelmi okokból mégsem tesznek erőfeszítést azért, hogy azt a gyakorlatban megvalósítsák. További paradox helyzet az is, ha valaki az egészséges életmód részeként tekint a vitaminok és ásványianyagok nagy arányú extra-fogyasztására, miközben megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot visz be a szervezetébe, tehát fiziológiailag nincs szüksége ezek pótlására. A jelenséget erősíti, hogy elérhetővé vált számos olyan termék és szolgáltatás, amelyről 15-20 éve még nem is gondoltuk, hogy szükségünk van rájuk, valamint a túlkínálat magával vonzza azok ellenőrizhetetlenségét is. A táplálkozási szakemberek hangsúlyozzák, hogy az elsődleges cél a kiegyensúlyozott étrend fenntartása, azonban ha ez nem valósul meg, másképp is gondoskodhatunk a mikroelemek, tápanyagok pótlásáról. Az étrend-kiegészítők (továbbiakban ÉK) mindenki számára elérhető eszközként illeszthetők be mai rohanó tempójú életünk, kényelmi vagy épp „túl-egészségtudatos” táplálkozásunk révén a mindennapok során fogyasztott termékek palettájába. Ennek is köszönhető, hogy az étrend-kiegészítők soha sem örvendtek még olyan népszerűségnek, mint napjainkban. A szépség- és egészségideába csomagolt nyugati trendek, vagy épp a titokzatos kelet évezredes hagyományokat őrző gyógymódjai számos étrend-kiegészítő formájában testet – vagy kapszulát – öltöttek. Hazánkban az EU csatlakozás óta több ezer készítményt jegyeztek be, s legalább ennyit utasítottak el. A disszertáció fő célkitűzése a magyar lakosság étrend-kiegészítő fogyasztási szokásainak és sajátosságainak feltérképezése mellett azonosítani, hogy melyek azok a szocio-kognitív és pszichoszociális tényezők, amelyek meghatározzák az étrend-kiegészítő fogyasztást. Ehhez kapcsolódóan célom szegmentumokat képezni, amelyek differenciáltan jelenítik meg az étrend-kiegészítő fogyasztásra ható pre-diszponáló, pre-motivációs és motivációs hajtóerőket a magyar lakosság körében. When looking at food consumer behaviour, the health paradox has everyday manifestations that inevitably trap consumers in the 21st century. On the one hand, consumers may be aware of how they can lead healthier lives through a balanced diet, but for convenience reasons, they do not make an effort to put this into practice. A further paradox is that people may consider extra consumption of high levels of vitamins and minerals as part of a healthy lifestyle while getting the correct quantity and quality of nutrients and therefore do not physiologically need to supplement. This phenomenon is compounded by the availability of many products and services that we did not think we needed 15-20 years ago and the oversupply, which means that they are uncontrollable. Nutritionists emphasise that the primary aim is to maintain a balanced diet, but if this is not possible, other ways are to ensure that micronutrients are replenished. Dietary supplements (from now on, referred to as 'DS') can be an accessible tool for everyone to integrate into their daily diets, in today's fast-paced lives, through convenience or 'over-healthy' eating. This is why dietary supplements have never been as popular as they are today. Western trends in beauty and health, or the mysterious Eastern cures of millennia-old traditions, have taken the form of many dietary supplements - or capsules. In Hungary, thousands of products have been registered and at least as many rejected since E.U. accession. The main objective of my dissertation is to identify the socio-cognitive and psychosocial factors that determine dietary supplement consumption, in addition to mapping the dietary supplement consumption patterns and characteristics of the Hungarian population. In this context, I aim to form segments that differentially represent the pre-dispositional, pre-motivational and motivational drivers of dietary supplement consumption among the Hungarian population.