A dolgozat nevelésszociológiai elemzés, amely több tudományterület eredményeit használja fel. A dolgozatban az életvilágok elméletének szociológiai rendszere olyan eszközként kerül bemutatásra, amely lehetőséget ad az oktatáspolitika néhány aktuális kérdésének megválaszolásához. Az oktatási rendszer működésének problémái a kommunikatív cselekvés, a kommunikatív etika és az életvilágok elméletének segítségével új megvilágításba kerülnek. Az állami oktatáspolitika szintjén a legtöbb európai országban egyre inkább érződik a konszenzus hiánya. Az államok ellenállnak az oktatás tényleges pluralizálásának. A különös igények – így a közösségek saját igényei szerint folyó oktatás – jogosságáról morális, illetve gyakorlati vita folyik. Az állami szint – a kommunikatív etika szerint – a helyi döntések szabadságáról, a helyi döntési mechanizmusok szabályozásáról határozhat. Hogyan lehet a rendszerszintű egység és a plurális elvárásoknak megfelelés egyensúlyát megteremteni? Az életvilág elméletek és a kommunikatív etika válasza: kulturális, rendszerszintű konszenzussal, konszenzusos értelmezési sémák alapján. Az értekezés a szociológiai válasznak megfelelő oktatásszociológiai megfogalmazásra tesz kísérletet. Az értekezésben a nevelési és oktatási intézmények és az iskolahasználó családok kapcsolatát is elemezzük. Keressük közös életviláguk kialakításának lehetőségét, amelyet iskolai életvilágnak nevezhetünk. Az iskolai oktatás hatékonyságának kérdéskörét a kommunikatív életvilágok elmélete segítségével újrafogalmazzuk. A kommunikatív életvilágok elmélete a kommunikatív etika alapján rávilágít a közös értékek és a „hiteles közlés” fontosságára. Az értekezésben négy feltevést elemzünk. A tézisek összefoglalása során a feltevéseket az elemzések értékelésével összekapcsolva mutatjuk be. Az elméleti modell adaptálásával mutatunk rá elméleti megközelítéssel arra a gyakorlati problémára, hogy a szakképző intézményekben a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének nagy a veszélye. Az értekezés a kommunikatív etika és a kommunikatív életvilágok bemutatásával és az oktatási rendszerre alkalmazásával kísérletet tesz arra, hogy az értékalapú pedagógiai munka lehetőségét elemezzük, és alapot teremtsünk a pedagógiai munka értékalapú minősítésére. Az értekezés az életvilág elméletek adaptációjával rámutat arra, hogy a közös célok léte és elfogadása az iskolai életvilágok, mint életvilágok belső kohéziójának szükséges feltétele. Az elmélet adaptációjával világosan bemutathatóak a konszenzus hiányából fakadó elvi zavarok, amelyeket a pedagógiai szakirodalom és a gyakorlat speciális esetekben világosan feltár. A kommunikatív életvilágok elméletének az iskolai életvilágokra alkalmazása alátámasztja, hogy a hiteles közlés nem csak a „közlő”, azaz tanár hitelességén múlik, hanem a „hallgató”, a gyerek, a diák szubjektív (családi) életvilágának befogadó hozzáállásától is, attól, hogy a tanuló szubjektív világa kiszűri-e a hiteles közlést. A modell adaptációja alátámasztja, hogy ha az iskola céljaival a családi életvilágok nem tudnak azonosulni, nem érték számukra, amit az iskola közvetít, akkor az iskolák eredményessége csökken, bármilyen nagy a pedagógusok szaktudása, bármilyen pedagógiai módszereket használnak. Az iskolai sikertelenség nem hárítható át a családokra, de a modell szerint vélelmezhető, hogy nem is oldható meg anélkül, hogy az iskola céljait a tanulók családi életvilágai elfogadnák. Az empirikus vizsgálatból kiolvasható, hogy a családi és óvodai, illetve iskolai életvilágok harmonikus kapcsolata, a közös célok adják a hiteles közlés befogadásának lehetőségét.

The work is an educational social analysis using results and tools of different fields of sciences. The sociological system of the lifeworld theory is presented as a tool by which it is possible to get answers to some questions in the field of educational policy. The lack of the consensus can be seen at the state level of educational policy in most of the European countries. How can we balance between the unity of the system and the plural needs at the local level? The answer gained from the lifeworld theory and the consensus ethics is that balance could be produced by consensus at the cultural level, by schemes based on consensus. The dissertation tries to adapt these answers of sociology to the field of education. By analyzing the connections between the schools and the families using the schools we are looking for their chances of formulating a common lifeworld this could be called lifeworld of the school. In order to find new tools for examining the efficiency of schools, the theory of communicative lifeworlds will be pointed out. The theory of communicative lifeworlds using the principles of the consensus ethics reflects on the importance of the common values and the “authentic” speech act. We have looked for a definition valid in educational fields for speech acts by connecting the theory of the reproduction of the lifeworlds and consensus ethics. We want to analyze the possibility of how to find the best way to reformulate the rules defined for the certified information in the theory of lifeworlds in the language of educational sociology in order to reach cohesion based on consensus inside the plural school systems Problems arising from the lack of knowledge and possibility of formulating cohesion inside the lifeworld of schools by the common work of the teachers and users of the school (linking to the schools) can be shown by adapting the theory of lifeworlds to the school system. Both the positive effects of the cohesion inside schools and the disintegration and disorder caused by the lack of cohesion can be seen from the model based on the theory. The problems of upbringing and education can be seen from a new aspect by the help of this adaptation, and the importance of common aims, values and interest in getting harmony inside culture (in the sense of the definition used in the theory of lifeworlds) and society will be underlined. This stresses that the process of upbringing plays an important role in the reproduction of the lifeworlds. Why are we concerned with the lifeworlds of families? The need for early development is a challenge of the everyday life of teachers. Results in numerous fields of sciences have proved the importance of early development and the special knowledge involved while at the same time the families, the lifeworlds of the families have a determining role in the early childhood. Four assumptions are evaluated by the research. Summarizing the results the evaluation will be connected to the assumptions. The dissertation reflects, that having common aims accepted by the communities of schools is a necessary and sufficient condition of the cohesion of lifeworlds of schools. The disorders written in the pedagogical scientific literature and which can be seen in practice can be described by adaptation of the model too. It strengthens, that the reliability of the speech act depends not only on the communicator (that is, the teacher) but on the subjective lifeworld of the listener (that is, the pupil) which can neglect the message. The adaptation supports theoretically, that if the lifeworlds of the families linking to the school could not accept the aims of the school, if the aims of the school mean no value for them, the effectiveness of the school will decrease independently from the knowledge of the teachers and pedagogical methods they use. According to the adaptation the unsuccessfulness of schools can not be shifted to the lifeworlds of families, this however can not be solved without the collaboration of the families.