Az elmúlt évtizedek jelentős népességnövekedése és a tömegáru-termelés háttérbe szorította a hagyományos értékekkel bíró régi háziállatfajtákat, aminek eredményeként az állati génkészlet variabilitása jelentősen beszűkült. A géntartalékok megőrzésében a legfontosabb a fajtajelleg fenntartása úgy, hogy a fajtára jellemző változatosság megmaradjon. Ennek érdekében pedig olyan tulajdonságokat is meg kell őriznünk, melyeknek pillanatnyilag nincs gazdasági haszna. A fajtajelleget kialakító kvalitatív tulajdonságok vizsgálata és értékelése a más fajtáktól, jelen esetben a magyar szürkemarha legközelebbi rokonfajtájának tartott maremmana fajtától, való elkülöníthetőség szempontjából is kiemelkedő fontosságú. A magyar szürkemarha fenotípusos és genetikai tulajdonságait régóta kutatják, mégis számos összefüggés még tisztázásra szorul. A fajta egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a hosszú szarv, ami mind alakulásában, mind színében nagy változatosságot mutat. A szőrzet színeződése szintén a fajtajelleg formálásában fontos tulajdonság, hiszen ez a fajták kialakításában és szelekciójában nagy szerepet játszott. Kvalitatív jellegük miatt azonban e tulajdonságokra kevesebb figyelem irányul, ennek következményeként a szarvasmarha színöröklésére vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre átfogó tanulmány. A dolgozat célkitűzései között olyan kutatások kivitelezése szerepelt, melyekkel felmérhető a magyar szürkemarha szarvának és kültakarójának színét jellemző nagy fenotípusos variabilitás. Egy szubjektív bírálati módszer segítségével elkülönítettük a fő szarvszíneződéseket, valamint a fő szarvszíneken belül megkülönböztethető színváltozatokat. Meghatároztuk ezek arányát a vizsgált hortobágyi állományra vonatkozóan és megállapítottuk, hogy a fajtában a fehér szarvú egyedek előfordulása a leggyakoribb és a három fő szarvszín (fehér, kártyás, zöld) megoszlását tekintve nincs különbség az ivarok között. Elemeztük a szarv színe és kormoltságának mértéke közötti összefüggéseket és megállapítottuk, hogy a két tulajdonság megjelenése egymástól függetlennek tekinthető. Dolgozatom másik fő célkitűzése a magyar szürkemarha szőrszínváltozatainak felmérése volt. A szőrszín mérésére kutatásaink során egy nemzetközileg is elfogadott színmérési módszert, a három koordinátát megjelenítő kromamétert (CIE, Lab*) alkalmaztunk, mely segítségével a szín intenzitása és telítettsége egyaránt mérhető. A szőrzet színének nagymértékű variabilitása nem csak a borjak, hanem a felnőtt állatok esetében is megfigyelhető. A magyar szürke szarvasmarha a világos ezüstszürkétől a sötét daruszínig terjedő színváltozatokban fordul elő. A műszeres mérés eredményeinek diszkriminancia analízissel való értékelése rávilágított arra, hogy a szubjektív színbírálat számos hibalehetőséget rejt. Ezért a klaszteranalízis eredményeit alapul véve, a hét színosztályt négy csoportba vontuk össze: darus, szürke, ezüstszürke és világos ezüstszürke. Az új besorolással az egyedek valós szőrszínét lényegesen nagyobb pontossággal tudtuk meghatározni. A vizsgált minőségi tulajdonságok közötti összefüggések elemzése alapján megállapítottuk, hogy nincs statisztikailag is igazolható kapcsolat az állatok születéskori és kifejlettkori szőrszíne valamint a szarv színe és a szőrszín között. Eredményeink alátámasztják a gyakorlati tapasztalatokat. Kutatásaink során célunk volt egy olyan génteszt kidolgozása, mely segítségével egyszerűen megállapítható, hogy adott termék valóban magyar szürkemarhahús felhasználásával készült-e. PCR-RFLP módszer segítségével meghatároztuk néhány Magyarországon tenyésztett szarvasmarhafajta MC1R genotípusait és allélgyakorisági értékeit. A kapott eredmények alapján értékeltük, hogy mely fajtáktól való elkülöníthetőség válik lehetővé az MC1R gén polimorfizmusai alapján. Ugyanezen módszer segítségével igazoltuk néhány szürkemarha húsból készült termékről, hogy valóban szürkemarha húsból készült.

The rapidly growing human population of the last few decades and the increasing production of bulk goods pushed into the background the traditional domestic animal breeds. These processes resulted in the reduction of animal genetic resources. When preserving genetic resources one of the most important tasks is to maintain the typical characteristics of the breed in order to avoid loosing the available genetic variability. Therefore, traits without economic value at the moment should also be conserved. Analyses and evaluation of qualitative traits forming breed character are especially important in discriminating the different breeds from each other. The qualities (phenotypic and genotypic) of the Hungarian Grey cattle are subject to several research projects, however, many relationships remained unclear. One of the most characteristic traits of the Hungarian Grey cattle is the long horn which varies greatly both in shape and colour. The colour of the coat is another significant trait in forming breed character, as it played an important role in the selection of the different breeds. As a result of their qualitative character these traits are not in the focus of selection schemes. Therefore, there are comparatively fewer studies on the coat colour inheritance of cattle. The main goal of our research work was to survey the great variability characteristic to the horn and coat colour of the Hungarian Grey cattle. One main area of our research work was the survey of the different horn colour varieties of the breed. We separated the main horn colours (white, ‘cardy’ and green) and colour varieties (white with some green; ‘cardy’ with a large amount of white; ‘cardy’ with some white; green with some white) using a subjective method. We determined the distribution of these colour varieties in the observed stock and found that the ratio of white-horned animals is the highest. Our analyses revealed no significant differences in the distribution of horn colours and colour varieties among the different sexes. Relationship between the horn colour and the distribution of the black part on the horn tip was analysed and these traits were found to be without reference to each other. Another aim of our research work was to survey and analyse the different coat colour varieties of the Hungarian Grey cattle. For objective measurement of coat colour the Minolta Chromameter CR-410 was applied, which measures the reflectance of the light from the coat compared to a calibration plate. The great variability of coat colours is characteristic to adult animals, as well. The coat colour of the Hungarian Grey cattle ranges from silvery to dark crane. Evaluating the data, obtained by measurements with the chromameter, by discriminant analysis revealed that subjective colour judgement can lead to misinterpretations. Therefore, we decided to combine the previously used seven coat colour classes into four (crane, grey, silvery and light silvery). (Our decision was based on results of cluster-analysis). This new coat colour classification system resulted in more accurate colour judgement. Analyses of relationships among the observed qualitative traits revealed no significant association between the coat colour of new-born calves and adult animals, and between the colour of the horn and the coat. Our results confirm the experiences of Hungarian Grey cattle breeders. The fourth main aim of our research work was to elaborate a gene test which enables the breed identification of products made of Hungarian Grey cattle meat. MC1R genotypes of some cattle breeds bred in Hungary were determined by PCR-RFLP. Breed identification and product traceability were evaluated based on the results.