A pedagóguskutatás több évtizedes történetiségére alapozva vállalkoztam jelen értekezésemben arra, hogy megvizsgáljam, miként alakulnak az óvodapedagógus-jelöltek pedagógusi képességei a pedagógusképzés alkalmával. Az értekezés két nagyobb részből, egy elméleti összefoglalóból és egy vizsgálat bemutatásából áll.
Értekezésem elméleti összefoglalójának első részében a hazai óvodapedagógus-képzés kialakulását és történetét mutattam be. Az egyes történelmi korok hűen tükrözik, miként körvonalazódott az óvodapedagógus helye, szerepe a kor társadalmában. Jelen munkám második részében a pedagóguskutatással kapcsolatos elméleteket ismertettem. Igyekeztem többféle szempontból rendszerezni az eddigi pedagóguskutatásokat, melynek hasznosságát ezúton szeretném kiemelni. Az értekezésem további részében olyan pedagógusi képességeket és személyiségvonásokat mutattam be a teljesség igényével, amelyek meglátásom szerint fontosak az óvodapedagógusi pálya sikeres betöltéséhez, ugyanakkor, mint képességek és személyiségvonások jól meghatározhatók és egzakt módon mérhetők. Így esett a választásom a szervezőképességre, a kreativitásra és az empátiára, valamint a nevelési stílusra mely képességek és személyiségvonás egyébként izolált (papír-ceruza)-módszerrel jól mérhetők.
Értekezésem vizsgálati egységében azt kutattam, hogy a pályaorientáció, a szervezőképesség, a nevelési stílus, a kreativitás és az empátia miként fejlődik az óvodapedagógus-jelöltek személyiségében a képzés során. Meghatározza-e a fejlődést az a tény, hogy a vizsgált hallgató nappali tagozatos-e vagy levelező tagozatos. Az utóbbiak esetében azt is vizsgáltam, hogy a nevelési tapasztalattal rendelkezők másként birtokolják-e a vizsgált képességeket, mint a nevelési gyakorlattal még nem rendelkezők. Kíváncsi voltam arra is, hogy az óvodapedagógus-képző intézmények között van-e különbség, többek között és elsősorban a pedagógusi képességek, és a nevelési stílus alakulása szempontjából. Valamint kerestem a választ arra is, hogy a vizsgált változók milyen módon járnak együtt, megtudva ezzel is még többet a vizsgált jelenségek természetéről. Célom képet kapni arról, hogy az óvodapedagógus-képzés mennyire hatékony a pedagógusi képességek, személyiségvonások kibontakoztatása terén, s mi a teendő ennek fényében a minőség javítása érdekében.