Kompetencia elvárások vizsgálata,különös tekintettel az idegennyelvtudásra az észak-alföldi régióban

Absztrakt

Korunk egyik meghatározó trendje a globalizáció, amely a munka világában is érezteti hatását: a mobilitás nemcsak az áruk és a szolgáltatások, hanem a munkavállalók és a vállalatok esetében is egyre gyakoribbá válik. Ennek következtében élesebb versenyhelyzetbe kerültek a munkát kereső személyek, a befektetőket területükre vonzani igyekvő régiók és az oktatási intézmények is. A huszadik század végének másik fontos változása a tudás felértékelődése. A siker feltétele az ismeretekhez való gyors hozzájutás és azok hatékony adaptálása. Az információdömpingben azonban legalább ilyen fontos az ismeretek célokhoz igazított szelektálása. A közép- és felsőfokú oktatás huszadik század végén tapasztalható expanziójának, tömegessé válásának eredményeképpen a huszonegyedik század munkaerő-piacára a korábbinál nagyobb mennyiségű, magasabban képzett munkaerő kerül, amely a mennyiségi előrejelzéseken kívül felértékeli a minőségre és a konkrét elvárásokra vonatkozó, minél korábbi prognózisokat is. Ezek eredményei a munkaerőpiac minden szereplője számára kulcsfontosságúak. A jelenlegi munkavállalói túlkínálat miatt, a kiválasztások során, döntő fontossághoz jutnak a versenyelőnyöket biztosító, alapvégzettségen kívüli képesítések, készségek, kompetenciák. A foglalkoztathatóságot javító munkavállalói kompetenciák az Európai Unió – versenyképességet és foglalkoztatás-bővítést középpontba állító – oktatás- és foglalkoztatáspolitikájában is kiemelt szerepet kaptak az utóbbi években. Az Európai Unió számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a foglalkoztatottság növelése. Az 1990-es évek növekvő munkanélküliségére reagálva, 2000-ben az Európai Unió Tanácsa célul tűzte ki, hogy „2010-re az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaságává teszi, amelyet a fenntartható gazdasági fejlődés, az egyre több és jobb munkahely és az erősebb társadalmi kohézió jellemez”. Ehhez az általános célkitűzéshez kapcsolódva 2002-ben további feladatként megjelölték még, hogy „Európa világelsővé váljon oktatási-képzési rendszereinek színvonalát illetően”. Ezen ambiciózus jövőkép megvalósítását az EU Foglalkoztatáspolitikai Stratégiája alapozza meg. A 2005–2008-as időszakra vonatkozó irányelvek kiemelik az oktatási rendszerek gazdasági igényekhez való alkalmazkodását: az oktatásnak igazodnia kell a munkaerő-piacon megjelenő, elsősorban a gazdasági és technológiai változások által indukált, új kompetencia igényekhez. A felhasználó oldal által a diplomás munkavállalóktól elvárt legfontosabb készségek egyike az idegennyelv-ismeret, amely versenyelőnyt biztosít az egyén számára munkaerő- piacon, és a szervezetek számára nemzetközi tevékenységük során. Az Európai Unió megbízásából végzett kutatások szerint az európai vállalkozások üzleti lehetőségeket, és ezáltal árbevételt veszítenek a nyelvtudás vagy a kulturális ismeretek hiánya miatt. Az idegennyelvtanulás ösztönzésének másik – az európai eszméhez kötődő – jelentősége a többnyelvűség fennmaradása, valamint a nyelvtanuláson és más kultúrák megismerésén keresztül az európai egység erősítése. Az európai politikák megvalósítása a tagállamokban és a régiókban történik. Az európai versenyképesség és a szociális kohézió megőrzése és erősítése érdekében szükséges a területi egyenlőtlenségek mérséklése. A régiók konvergenciáját célul kitűző, európai regionális politika egyik eszköze és prioritása a humán tőke fejlesztése. Egy régió humán erőforrásának és gazdaságának fejlődése számos módon kölcsönhatásban áll egymással. A helyi gazdaság nyújtotta munka és karrier lehetőségek befolyásolják a beiratkozott tanulók, hallgatók létszámát és motivációját, ugyanakkor az oktatási intézményekből a munkaerő-piacra kikerülő diákok meghatározzák egy régió humán tőkéjének adottságait, a munka termelékenységét, és így hozzájárulnak a régió gazdasági teljesítményéhez. A gazdasági teljesítmény viszont erőteljesen befolyásolja a régióba bevándorló munkaerő mennyiségét és minőségét, valamint az oktatás, képzés fejlesztésére fordítható összegeket is, amelyek aztán visszahatnak a helyi humán tőke színvonalára. Egy régió gazdasági termelékenységének növeléséhez, többek között, új ötletekre, modern technológiára és menedzsment módszerekre van szükség. A korszerű ismeretekkel rendelkező humán tőke képes a korszer_ technológiák integrálására, és újak kidolgozására. A jól képzett humán erőforrás területi koncentrációja megsokszorozza az adott régióban létrejövő technológiai fejlesztéseket. A magasan képzett munkaerő viszont a fejlettebb régiókat részesíti előnyben. Így a fejlettebb régiók még erősebbek, az elmaradottak még hátrányosabb helyzetűek lesznek. Kitörési pontot jelenthet, ha támogatják a munkaerő-piaci felmérések által, előre jelzett szakmák vagy kompetenciák képzését. Magyarországi vizsgálatok eredményei szerint az egyik legfontosabb diplomás munkavállalói kulcskompetencia, az idegennyelv-ismeret, terén nyújtott teljesítménnyel még mindig nem elégedettek a munkáltatók, és a magyarok idegennyelv-tudása az európai mezőnyben sereghajtónak számít. Az Észak-alföldi régióban pedig még Magyarországon belül is a legalacsonyabb szintű a nyelvismeret. Pedig hátrányos helyzetű régiók számára különösen értékes lenne a korszerű kompetenciákkal rendelkező humán tőke, amely a regionális versenyképességi mutatókat közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők egyike. A nagy szervezetek humán erőforrás, illetve kutatás-fejlesztési stratégiájuk megalkotásakor valamint új telephelyek kiválasztásakor használják fel a foglalkoztatottakra vonatkozó előrejelzéseket. Munkanélküliséggel sújtott régiók, mint az Észak-Alföld, esetében a nagyfoglalkoztató, és magas jövedelmet nyújtó külföldi vállalatok régióba vonzása sokat lendíthetne a foglalkoztatottsági mutatókon és a gazdasági fejlettségen. A szakirodalom elemzése bebizonyította, hogy az idegennyelv-ismeret hozzájárul a munkavállalók, a szervezetek, a régiók és az egész Európai Unió versenyképességének javításához. Ahhoz azonban, hogy a nyelvtudás ezt a funkcióját be tudja tölteni, pontosan ismerni kell a munkaadók igényeit. Empirikus vizsgálataink elsődleges célja a foglalkoztatói elvárások elemzése volt, azzal a céllal, hogy az eredményeket a régió felsőoktatásának idegen nyelvi, illetve szaknyelvi tanterveiben felhasználják. A téma feldolgozását szolgáló kutatómunka megalapozását jelentette egy, munkaadóknak szóló kérdőív célirányos összeállítása, amely a diplomás alkalmazottakkal szemben támasztott elvárásokat méri fel az Észak-alföldi régióban. A kérdések elsősorban az iskolai végzettségen kívüli munkahelyi kompetenciákra, azon belül pedig az idegennyelv-ismeretre vonatkoztak, ezért irányított mintavétellel, csak idegennyelv-tudást igénylő feladatokkal bíró munkaadókat kérdeztünk meg. A mintában lévő 112 foglalkoztató 21,4%-a mezőgazdasági, 14,3%-a feldolgozóipari, 12,5%-a közigazgatási, 11,6%-a ingatlan vagy egyéb gazdasági szolgáltató, 9,8 %-a kereskedelmi, ugyancsak 9,8%-a oktatási, 6,3%-a logisztikai, postai, illetve távközlési, 4,5%-a pénzügyi, szintén 4,5%-a vendéglátó, 3,6%-a építőipari és 2,5%-a energia ellátással kapcsolatos területen tevékenykedik. Tulajdonosi viszonyok alapján 70,6 százalék magántulajdonban lévő cég – ebből 50,0% magyar, 16,1% külföldi és 4,5 % részben külföldi tulajdonú – 22,3% költségvetési és 7,1% nonprofit intézmény. A szervezeti méretet tekintve 14,3 százalék alkalmaz 1–9 főt, 32,1% 10–49 főt, 33,0% 50–249 f_t és 20,6% 250 vagy annál több főt. A válaszokat összesítve, illetve a gazdasági ágak, a létszám-kategóriák vagy tulajdonosi forma alapján elemeztük. Arra a kérdésre, hogy a vállalati, intézményi vezetők mennyire tartanák fontosnak, hogy a munkaadókkal egyeztetett tananyagok beépüljenek a felsőfokú képzésbe, az Észak-alföldi régió munkaadói átlagosan 3,9-es osztályzatot adtak az ötös skálán, ami a nagyon fontos (4) eredményhez közelít. A szakképzettségek tekintetében, a felhasználói oldal igényei alapján, az Észak-alföldi régióban műszaki és gazdasági végzettségű diplomás szakemberekre van szükség. A régió felsőfokú képzésében azonban, még mindig a humán tanulmányokat folytatók vannak többségben. A kérdések egyik csoportja az idegen nyelvi tananyagba is beépíthetőkészségeket vizsgálta. A foglalkoztatók összesített eredménye alapján megállapítottuk, hogy legfontosabb készségként elkülönül a problémamegoldás: ezt a munkaadók 4,3-ra értékelték az ötös skálán. A kompetenciák munkahelyi súlya és a velük való elégedettség között legnagyobb különbséget szintén a problémamegoldó készség esetében tapasztaltunk. A munkavállalói kompetenciákra vonatkozó elvárások főképpen a mikro és nagy szervezeteknél tértek el az átlagértéktől. A kommunikációs készségek blokkján belül pedig szignifikáns különbség mutatkozott a gazdasági ágak között; kiemelkedően fontosnak bizonyult a pénzügy, ezt követően pedig az oktatás területén. Az idegen nyelvi készségeket (magas szintű általános idegennyelvtudás, magas szintű szaknyelvtudás, jó tárgyalási készség, interkulturális kommunikációs készség, magabiztosság és kezdeményezőkészség az idegen nyelv használatában) hozzávetőleg azonos jelentőségűnek ítélték, ami a képzés szempontjából alapvető fontosságú információ. Az Észak-alföldi régió munkaadóinál a szaknyelv iránti szükségletet vizsgálva a nemzetgazdasági területeknek két csoportját különíthetjük el: szakmai idegennyelv-ismeretre legkevésbé az oktatásban, és a vendéglátásban van szükség, a többi területen átlag körüli vagy azt meghaladó értékek adódtak. A magas szintű szakmai nyelvtudásra legnagyobb szükség a kereskedelemben van: a kereskedelemben, különösen a külkereskedelemben a speciális kereskedelmi kifejezések, klauzulák ismerete nélkül szinte értéktelennek mondható a nyelvismeret. Az idegennyelv-tudást igénylő munkahelyi feladatok közül a levelezés és a telefonálás bizonyult leggyakoribbnak. A jelenleg használt nyelveket tekintve, az Észak-Alföldön, minden nemzetgazdasági ágban az angol a domináns idegen nyelv, a német és az orosz nyelv aránya viszont gazdasági áganként eltérő. Annak ellenére, hogy sem a régió, sem Magyarország külgazdasági kapcsolatai nem indokolnák, az angol nyelv kiugróan a legfontosabb és leggyakrabban használt idegen nyelv régiónkban is. A nyelvhasználatra vonatkozó, összesített adatok alapján a német nyelv a második, az orosz pedig a harmadik leggyakrabban használt idegen nyelv a régióban. A német nyelvet az átlagostól gyakrabban használják a vendéglátásban és az oktatásban, az oroszt pedig a kereskedelemben és a vendéglátásban. A jövő szempontjából elsősorban az orosz nyelv iránti igényt prognosztizálták a munkaadók. A jelenlegi munkahelyi nyelvhasználatra építve, a foglalkoztatók 87,9 százaléka – első helyen – angol nyelvtudást követel meg új alkalmazott felvételekor. A leggyakoribb idegen nyelvi elvárás az angol középfokú nyelvtudás. Ennek alapján kijelenthető, hogy az angol nyelv kulcskompetenciának min_sül az Észak-alföldi régió diplomás munkaerő-piacán. Az idegennyelv-tudás ellenőrzésének arányait létszám-kategória és tulajdonosi viszonyok alapján vizsgáltam meg. A nyelvtudás ellenőrzésének hiánya leginkább a mikroszervezeteknél jellemző (31,2%), majd a kis szervezeteknél (16,6%). Az 50–249 f_t alkalmazó foglalkoztatóknál ez az arány 13,6%, és a nagy szervezeteknél 4,3%, azaz a munkahely létszám-kategóriájával fordítottan arányos. A nyelvvizsga-bizonyítványokkal történ_ nyelvtudás ellenőrzés gyakorlata viszont a létszám-kategóriával arányosan növekszik: 1–9 fő közötti szervezeteknél 25,0 %, 10–49 főt alkalmazó munkahelyeken 30,5%, 50–249 fő esetén 43,2% és 250 foglalkoztatott felett 56,6%. A munkáltatók 13,5 százaléka egyáltalán nem ellenőrzi az idegennyelvtudást, annak ellenére, hogy a vizsgálatban részt vett minden vállalatnál, illetve intézménynél végeznek nyelvtudást igénylő feladatokat. A foglalkoztatók jelentős része csak a nyelvvizsgabizonyítványt tekinti meg. Ez sajnos tovább rontja a valódi nyelvtudás és főleg a szaknyelvi tudás megszerzésének motivációját a diákokban. A munkahely tulajdonosi formája is meghatározza, hogy a felvételi eljárásban ellenőrzik-e a valódi nyelvtudást. Leginkább a teljesen külföldi tulajdonú cégek (77,8%) azok, ahol a jelentkezők nyelvtudását a felvételi eljárás során ellenőrzik. A magyar vállalatok és a non-profit szervezetek is meglehetősen nagy arányban (51,8%, illetve 50,0%) maguk mérik le a jelöltek nyelvtudásának szintjét. Valamivel kisebb ez az arány (40,0%) a részben külföldi tulajdonú cégeknél, bár elméletben minden részben külföldi tulajdonú cég képviselője egyetértett a tényleges nyelvtudás bizonyítványokkal szembeni előnyével. A költségvetési intézményeknél a legalacsonyabb a nyelvtudás valódi szintjének felmérése (16%), és kiugróan magas (68%) a nyelvvizsga-bizonyítványok jelentősége. Összességében a munkáltatók közel 55 százaléka értett egyet azzal, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványoknál többet ér a nyelvtudás. A tényleges nyelvtudás nyelvvizsga-bizonyítványokkal szembeni elméleti preferenciája kiugróan nagyra értékelt a külföldi (77,8%) és főleg a részben külföldi tulajdonú vállalkozásoknál (100%). Ennek a kritériumnak a jelentősége a magyar tulajdonú vállalkozásoknál már kevésbé (51,8%), a non-profit szervezeteknél pedig még kevésbé (37,5%) fontos; legkevésbé a költségvetési intézményeknél értettek ezzel egyet (36,0%). Az empirikus vizsgálatok eredményei közül különösen a külföldi szervezetek véleménye mérvadó, hiszen a jövőre vonatkozó munkaerő-piaci tendenciákat leginkább ezeknél a vállalatoknál lehet megfigyelni. Mind a szakirodalmi áttekintés, mind az empirikus vizsgálatok elemzése során megállapítható, hogy az idegennyelv-tudás munkavállalói kulcskompetenciává vált a munkaerő-piacon valamint kiemelten fontos tényezővé egy régió humántőkéjének megítélésekor. Mivel idegennyelv-tudás tekintetében az Észak-alföldi régió jelenleg versenyhátrányban van, a jövőben ezt a kérdést mindenképpen a prioritások között célszerű kezelni.

Globalisation, one of the most important determinants of our time, affects the world of labour, also. Mobility, which has been typical in the case of products and services for a long time, has become more and more common in the case of organizations and employees as well. Due to this, persons searching for jobs, educational institutions and regions trying to attract investors have had to face fierce competition. Another remarkable change at the end of the twentieth century was the upgrading of knowledge. Success lies in fast accession to knowledge and effective adaptation. However, in the flow of overwhelming information, adjusting the acquired knowledge to one’s goals is equally important. As a result of the expansion of secondary and tertiary education at the end of the twentieth century, a high number of highly qualified employees appeared in the labour market, which − apart from quantity forecasts − appreciates the value of early projections for concrete needs and quality. The results of these needs analyses are essential for all actors of the labour market. Because of the present employee surplus competencies and skills supplementing qualifications and providing competitive advantages for job seekers have gained vital importance in the recruitment process. Competencies helping employability and adaptability have been highlighted in the education and employment policies of the EU focusing on improving competitiveness and the rate of employment. Reducing unemployment is a challenge requiring sizeable efforts and adequate measures from both EU level and member state level administration. To respond to the high level of unemployment in the 1990s, in 2000 the European Council resolved to make the EU the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world capable of sustainable economic growth with more and better jobs and greater social cohesion by 2010. In 2002 a further objective of making Europe the world leader with respect to the quality of its education and training systems was agreed on by the European Council. In terms of enhancing employment the European Union’s activity is primarily based on the European Employment Strategy. The most recent (2005–2008) guidelines of the strategy emphasise the following goals to be integrated in the education strategies of member states: · to improve matching of labour market needs and · to adapt education and training systems in response to new competency requirements generated by economic and technological changes. One of the crucial skills expected of professionals are foreign language competencies which provide competitive advantage for the individuals in the labour market and also for organisations in their international activities. According to research commissioned by the European Union European enterprises lose business opportunities and thus sales because of the lack of foreign language or cross-cultural skills. Another important factor in encouraging the learning of foreign languages is the maintenance of multilingualism and − via the learning of other cultures − the reinforcement of European unity. Implementation of European policies takes place in the member states and regions. In order to maintain and strengthen the competitiveness and social cohesion of Europe the alleviation of regional disparities is essential. One of the priorities and tools of the European regional policy aiming at the convergence of regions is the development of human capital. The development of human capital and economy of a region are interrelated in several ways. The learning motivation and the number of students in schooling are affected by, besides some other factors, the employment and career possibilities in the local economy. At the same time enrolment determines work force skills, labour productivity, and the economic performance of a region. The economic performance strongly influences the quantity and quality of inward migrant employees and allows for further training or cross training activities. A quality improvement in the qualification and skill mix of employees will better the human capital stock of a region or an area. New ideas and technology, modern management strategies and methods are needed to boost a region’s economic productivity. Human capital equipped with up-to-date knowledge is a key factor in integrating new technologies in the economy and working out new, marketable technologies of its own. The territorial concentration of highly skilled professionals will multiply the creation of technological advances. However, highly skilled workforce prefers developed areas. Thus regions with an advanced level development become more developed and lagging behind regions more backward. Supporting the training of professions and skills needed by employers and detected by labour force surveys can stop the vicious circle. Based on research results Hungarian employers are still not satisfied with job seekers’ performance in one of the key labour market competencies for professionals, the knowledge of foreign languages. Hungary possesses an outstandingly poor ranking in this field in Europe; furthermore within Hungary the incidence of foreign language knowledge is lowest in the North Great Plain region. Although human capital equipped with up-to-date competencies would especially be useful for lagging behind regions, since it is an economic factor directly influencing regional competitiveness indicators. Forecasts on labour market needs are used by big business organisations when establishing their research and development strategies and selecting new premises for their activities. Underdeveloped regions in need of investors, like the North Great Plain region in Hungary, could particularly benefit from the improvement of human resources, for this element would make a region more attractive for potential investors offering jobs and higher income, and thus they could improve employment and the general economic development of the region. The analysis of technical literature justified the belief that speaking foreign languages contributes to the competitiveness of employees, (business) organisations, regions and the whole of the European Union. However, achieving this requires a thorough knowledge of employers’ expectations. The primary aim of the empirical research was the analysis of employers’ expectations with the aim of integrating the findings in the foreign/technical language curricula of higher education institutions of the region. The research started with the compilation of a questionnaire to the employers with the purpose of surveying expectations of professional employees in the North Great Plain region of Hungary. Questions referred to qualification demands, extra-curricular competency needs including foreign language skill requirements. Because of the focus on foreign languages directed sampling has been applied, i.e. the survey only involved organisations with international activities requiring foreign language skills. The sample included 112 elements with the following activity distribution: 21.4% agricultural, 14.3% processing industry, 12.5% public administration, 11.6% real estate and other economic services, 9.8% commercial, 9,8% educational, 6,3% logistics, postal and telecommunication services, 4,5% financial, 4.5% catering, 3.6% construction industry and 2,5% energy supply. In respect of the type of ownership 70.6% are private enterprises (50.0% Hungarian, 16.1% foreign and 4.5% partly foreign), 22.3% are government owned and 7.1% are non-profit institutions. As for the number of employees 14.3% employ 1–9 persons, 32.1% 10–49 persons, 33.0% 50–249 persons and 20.6% of the organisations have more than 249 employees. These three categories provided the basis for sub samples. One question asked the representatives of the organisations about the importance of involving employers in curricula planning for higher education institutions. Employers of the North Great Plain region have given a score of 3.9 on a scale between 1 and 5 (4 was the equivalent of very important). In terms of qualification requirements there is a need for professionals with technical and economic/business degree. However, the majority of students in the region study humanities. One question of the survey asked the employers which employee or management skills they expect of professionals. Skills having the possibility to fit in technical language programs have been selected only. The respondents weighted the importance on a scale between 1 and 5. On the basis of the overall results problem-solving skills emerged as the most wanted by employers, with a 4.3 value. Out of the listed skills it was problem-solving again where the difference between the importance and employers’ satisfaction with these skills proved to be the biggest. In terms of competency expectations the highest deviation from the average has been experienced in the case of micro (1–9 employees) and big (employing more than 249 persons) organizations. Significant difference has been found in the evaluation of communication skills by different branches of economy: it was valued highest by organizations in the field of finance and education. Foreign language skills (high level of general language proficiency, high level of vocational language knowledge, good negotiating skills, intercultural competency, confidence and initiative in using a foreign language) have been given nearly equal importance, which is a useful piece of information for course planning. Examining the need for the skills above the following can be established: vocational language knowledge is least needed in education and catering, in other areas average or above average values have been attributed to this skill. High level of technical language skills have most been required by organisations in the field of commerce. In the commercial areas especially in foreign trade language knowledge is almost useless without possessing the special technical terms, being aware of the meaning of clauses and provisions. From among tasks demanding foreign language competencies correspondence and telephoning proved to be the most needed. Regarding the languages currently used English is the dominant one in all branches of the economy in the North Great Plain. The incidence of German and Russian, the second and third most common languages in the labour market, proved to be different in different branches of economy. Although international relations of the region or those of Hungary would not justify the importance of English as the most important foreign language, it still enjoys an outstanding position, reflecting the global tendency of using English as the tool of international communication. Based on the total answers German is the second and Russian is the third most often used foreign language in the region. German has the most frequent incidence in catering and education and Russian in commerce and catering. With respect to foreign language use in the future − apart from the presently used languages in the particular organisation − Russian has been forecasted as the most useful language by employers. However, at the recruitment process English is the primary requirement of 87.9 per cent of employers, which reflects current language use. The most frequent expectation is English at intermediate level. Based on these findings English language command can be considered a key competency in the professional labour market of the North Great Plain region of Hungary. Checking language knowledge has been investigated in organisations with different number of employees and ownership forms. The results showed that the lack of verifying language command in the selection process is most typical in micro organisations (31.2%), then in small organizations (16.6%), while less common in organisations employing 50–249 employees (13.6%) and least typical in big organisations (4.3%). It can be established that checking language knowledge is in inverse proportion with organisation size whereas the verification of language knowledge by exam certificates is in direct proportion with organisation size: the relevant value was 25.0% at micro organisations (1–9 employees), 30.5% at organisations with 10–49 employees, 43.2% at organisations with 50–249 employees and at organisations with more than 249 employees it was 56.6%. 14.3% of employers do not check language command at all, although all organisations participating in the research perform tasks requiring language knowledge. A further 38 per cent of employers simply look at language exam certificates. Unfortunately these facts do not help in enhancing the value of real knowledge or the motivation of the students to gain that. The ownership form of the organisation also influences whether employers check applicants’ language knowledge themselves. It is typical at foreign companies (77.8%) and Hungarian and non-profit organisations also undertake this recruitment task in a fairly high proportion (51.8% and 50.0% respectively). Surprisingly, only 40.0% of partly foreign organisations check actual language command although in theory all of these employers agreed with the preference of real language knowledge to language exam certificates. Government owned organisations are the ones where actual language knowledge is least checked (16%) and the importance of certificates is the highest (68%). On the whole 55% of employers accepted the statement that real language knowledge was worth more than language exam certificates. The theoretical preference of real knowledge was outstandingly high at foreign and partly foreign companies (77.8% and 100%). Hungarian private enterprises attributed a lower significance to this issue, only 51,8% agreed with it, and with non-profit organisations it was even lower (37.5%); the value of this statement was lowest with state institutions (36.0%). The answers and results of foreign companies deserve special attention, as these organisations are the ones which best demonstrate future labour market tendencies. The analysis of both the technical literature and the empirical examinations show that foreign language skills have become key competencies in the labour market and a distinguished factor when evaluating the human capital stock of a region. Since currently the North Great Plain region of Hungary bears a competitive disadvantage this issue should be listed among the priorities of development plans.

Leírás
Kulcsszavak
Észak-alföldi régió, north great plain region, idegennyelvtudás, versenyképesség, competitiveness, Foreign language skills
Forrás