Dolgozatomban összegző elemzését adtam a magyarországi gépjármű-finanszírozás elméleti kérdéseinek, változásainak, valamint gyakorlati kérdéseinek.

A gépjármű-hitelezésben az 1990-es évek elején a lízingtevékenység előretörése volt megfigyelhető, amely a lízing kedvező számviteli- és adóelszámolási kérdéseivel magyarázható, nem ritkán jogi kiskapuk létezésével. A változást az 1997-es törvénymódosítások eredményezték, amellyel a lízinget - a nyugat-európai mintának megfelelően - a hitellel versenysemlegessé kívánták tenni. A lízing korábbi előnyeinek eltűnésével előretört a hitelkonstrukció, mely jelenleg a gépjármű-finanszírozás gerincét adja. A törvénymódosítások eredményeképpen a pénzügyi vállalkozások működésének megszigorításával piactisztulás is lezajlott, és kialakult a gépjármű-hitelezési piac jelenlegi struktúrája.

A új gépjárművek értékesítési számának dinamikus növekedésével a hiteltermékek piacán az egyik legjövedelmezőbb szegmensé vált a gépjármű-hitelezés. A verseny kiéleződésével pedig elkezdődött az egyre kedvezőbb konstrukciók kialakítása. A vevők megnyerésének egyik fő eszköze a deviza alapú hitelezés megjelenése volt, amely kedvező forráskamatai révén a forinthitelnél lényegesen alacsonyabb havi törlesztőrészleteket eredményezett. Az euró alapú hitelek mellett ebben a hiteltermék-szegmensben jelentek meg először a svájci frank alapú hitelek, amelyek még kedvezőbb forráskamatukkal más hitelágazatokban is teret kaptak, a gépjármű-hitezésben pedig szinte egyeduralkodóvá váltak.

Dolgozatom egyik fő kérdéseként elemeztem a deviza és forint alapú hiteleket, valamint bemutattam, hogy a kamat- és árfolyamkockázatból eredő változások milyen kamat-, illetve árfolyam-határértékek mellett teszik kedvezőtlenebbé a deviza alapú hitelek havi törlesztőrészletei nagyságát a forint alapúakhoz képest. Az árfolyammozgások valószínűségét is figyelembe véve hosszabb távon várhatóan jobban megéri devizában eladósodni, az árfolyammozgás nagy valószínűséggel nem képes tartósan olyan magas szinten rögzülni, hogy jobban megérje a forint alapú hitelek havi részletét fizetni deviza alapúak helyett.

A gépjármű-hitelezés piacán az erősödő verseny hatására egyre meredekebb hitelkonstrukciókkal álltak elő a finanszírozók, így egyre többen voltak képesek felvenni a hitelt. Ez erőteljesen kihatott a bankok hitelportfóliója minőségének romlására, egyre többen képtelenek ugyanis a havi törlesztőrészleteket fizetni; a 2004-es évben rekordméretűre nőtt a bankok által a nem törlesztett adósság fedezeteként lefoglalt autók száma, melynek eredményképpen a gépjármű-finanszírozó cégek váltak Magyarország legnagyobb használtautó-kereskedőivé.

A hitelintézetek a portfóliójuk minőségének romlásával, a kockázatosságukat egyre kevésbé lefedezni képes kamatmarzsukkal, és a versenytársak miatti egyre kedvezőbb konstrukciók bevezetésének követelményével szembesülnek. A két törekvés: a portfólióminőség javítása, valamint a piaci elvárásoknak való megfelelés azonban együtt nehezen illeszthető össze, így várhatóan csak azon pénzügyi vállalkozások képesek a jövőben a versenyt bírni, amelyek mögött megfelelően tőkeerős anyabank áll. A többiek hasonlóan lemorzsolódhatnak, ahogyan az 1997-es lízingváltozások idején történt, hiszen a piacon megfigyelhető erősödő verseny várhatóan a közeljövőben sem fog megváltozni, a hitelnyújtó cégek egyre meredekebb konstrukciókkal állnak elő, miközben a profitmarzsuk egyre jobban apad. A magas hiteldíjmutatók egy része ugyanis jutalékként a márkakereskedőknél realizálódik, amelyek a vevőt ténylegesen a pénzügyi vállalkozáshoz viszik. Így azonban belekergetik egy olyan körbe a lízingtárságokat, amelyben fokozatosan enyhítenek a hitelhez jutás feltételein, így önmaguknak egyre rosszabb minőségű portfóliót építenek fel. A feltörekvő bankok pedig a piacszerzés érdekében a legvégsőkig elmennek, a régóta piacon lévők pedig kénytelenek őket követni.

A jövőt így egy piactisztulás hozhatja meg, mely azonban kedvezőtlenül érintene számos mai, autófinanszírozással foglalkozó banki leányvállalatot. Hasonlóan kedvező feltételeket biztosítana a tendenciózusan növekvő kereskedői jutalékok letörése, így kedvezőbb konstrukciók nyújtása, és magasabb kamatmarzs realizálása a pénzügyi vállalkozások részéről, s ezáltal a márkakereskedők bevonásával történő hitelezéstől a közvetlen banki hitelezés felé való fokozatos elmozdulás megteremtése.

A hiteltermékek területén talán a legnagyobb verseny éppen a gépjárműhitelek területén dúl, a jelenlegi állapotok pedig nagy valószínűséggel hosszú távon nem lesznek tarthatók. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk talán reményre adhat okot az Unió szigorú versenytörvényei bevezetésével, valamint a piacon dúló verseny nyugat-európai szintűvé történő lecsendesítésével.