ÖSSZEFOGLALÁS A TORNÁDÓ INTERNATIONAL KFT és annak elődje évtizedek óta gyárt műtrágyaszóró gépeket. A sorozatban gyártott gépek technikai színvonala a fejlesztési és gyártási időszak agrotechnikai követelményét kielégítették. Ezeket a követelményeket azonban fokozatosan szigorították, elsősorban a műtrágyák hatékonyabb kijuttatása, a termények minőségének javítása és a környezet terhelésének csökkentése érdekében. Így a műtrágyaszóró gépek folyamatos fejlesztése a gyártó cégek piacon maradásának elengedhetetlen feltétele. Csatlakozásunk az Európa Unióhoz a műtrágyaszóró gépekkel kapcsolatos előírásokat is más megvilágításba helyezte, hiszen az ott érvényes előírások előbb-utóbb nálunk is érvényre jutnak. Célul tűztem ki tehát, hogy a sorozatban gyártott gépeink új, az Európa Unióban érvényes előírásokat is kielégítő generációja kifejlesztéséhez megfelelő alapokat dolgozok ki. Ennek megvalósítása érdekében tanulmányoztam a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek munkaminőségét befolyásoló legfontosabb tényezőket, elemeztem a szórás elméletét, megvizsgáltam a legfontosabb szerkezetek lehetséges változatait, és ezek alapján meghatároztam a gépek továbbfejlesztésének alapfeltételeit. A megelőző modellkísérletek eredményei, gépvizsgálatok tapasztalatai, valamint irodalmi ismeretek alapján kísérleti műtrágyaszóró gépet terveztem, melynek fő méretei a gyakorlatban alkalmazott műtrágyaszóró gépek méreteivel megegyeznek. A gép kialakítása lehetővé tette a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek munkaszélességét és szórásegyenlőtlenségét befolyásoló fontosabb jellemzők vizsgálatát és elemzését. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Géptani Tanszékének mérőpályáján végeztem. Az alkalmazott szórószerkezet paraméterei által meghatározott szórásszélességtől függően a pályát 42 m és 50 m közötti szélességgel alkalmaztam. Az irodalom elemzése, elméleti megfontolások és a kísérletek eredménye alapján a tervezett gépek továbbfejlesztéséhez meghatároztam a szükséges alapösszefüggéseket és tervezési irányértékeket. Meghatároztam a fejleszteni kívánt műtrágyaszóró gépek tartályjellemzőit. A ma alkalmazott műtrágyaadagok figyelembevételével meghatároztam a vontatott műtrágyaszóró gépek kihordó szerkezetének főbb jellemzőit. Méréseket végeztem és összefüggést határoztam meg a műtrágya adagolásában elődforduló aszimmetria és a keresztirányú szórásegyenlőtlenség tisztázására. Kiterjedt vizsgálatokat végeztem az adagolási hely munkaszélességre és keresztirányú szórásegyenlőtlenségre gyakorolt hatásának megállapítására. Vizsgáltam az eltérő fizikai jellemzőkkel rendelkező műtrágyák optimális adagolási hely igényét. Vizsgáltam az eltérő műtrágyamennyiségek eltérő adagolási hely igényét. Számításokat végeztem a lapát felületén egy rétegben mozgó műtrágyamennyiség és a lapátszám összefüggésének meghatározására. Az összefüggés helyességét kísérleti eredményekkel támasztottam alá. Különböző hosszúságú lapátokkal végeztem vizsgálatokat az elérhető munkaszélességek meghatározása érdekében. Vizsgáltam a sugáriránnyal szögben állított lapátok hatását a munkaszélességre és a szórásegyenlőtlenségre. Három eltérő szögállást elemeztem. Vizsgáltam a röpítőtárcsa síkjával 90o, 98o és 106o –os szöget bezáró lapátfelület szögének hatását a munkaszélességre és a szórásegyenlőtlenségre. Elemeztem a keresztirányú szórásképek jellege és a csatlakoztatási pontosság összefüggését. A vizsgálatok és elemzések alapján meghatároztam a gépfejlesztésekhez szükséges tervezési alapösszefüggéseket.