A disszertáció célja elsősorban az, hogy Sesztov speciális, kultúrtörténetileg eddig kevéssé méltatott és vizsgált pozícióját, sajátos fellépését meghatározza, és összehasonlító elemzéseken keresztül minél árnyaltabban mutassa be. Nem célja, hogy a sesztovi életműről Sesztov összes művének tartalmi bemutatásával nyújtson átfogó képet – a koncepció bemutatása inkább viszonylag kevés mű részletes elemzése útján történik. A századelő többi orosz vallásbölcselőjéhez való viszonyát egy kiválasztott példán keresztül kívántuk bemutatni – lásd a Sesztov és Frank filozófiáját bemutató fejezetet – e téma egyéb fontosabb összefüggéseire néhány helyen utalunk. Fontosnak tartottuk, hogy a nyugat-európai filozófiához fűződő viszonyát egy újabb példán keresztül megvilágítsuk – Husserl azért mutatkozott erre alkalmasnak, mert Sesztovot különösen érdekes, ellentmondásos viszony fűzte hozzá. A disszertáció törzsrészét az orosz nagyregénnyel kapcsolatos elemzések alkotják: a sesztovi átértelmezések talán nemcsak kultúrtörténeti szempontból, hanem maguknak a műveknek megvilágítása nézőpontjából is érdekesek lehetnek. A művek mondanivalójának, a mögöttük meghúzódó szerzői koncepciónak kultúrtörténeti utóéletére, mint lényeges szempontra utalhatunk: egy tágabb kultúrtörténeti összefüggés bemutatása által a humanizmus változó arculatának és változatlan szellemi gyökereinek feltárására nyílik lehetőség. Mivel a művekben feltáruló szerzői koncepció bemutatása ugyanakkor szorosan kapcsolódik a sesztovi pozíció a kultúrtörténetben elfoglalt helyének meghatározásához, kitüntetett figyelmet szentelünk a sesztovi művek kapcsán felmerülő műelemzés feladatának. Ennek során röviden – amennyire jelen munka keretei megengedik – bemutatjuk azon kultúrtörténeti jelenségeket, fogalmakat, melyek magyarázata elengedhetetlen a kultúrtörténeti összefüggések feltárása érdekében – ezek igazán kimerítő elemzései azonban túllépték volna jelen munka határait. Fontosnak tartottuk a Sesztov műveit tárgyaló szakirodalom bemutatását is: kiemelve azokat a véleményeket, látásmódokat, melyek a legközelebb állnak jelen munka koncepciójához, illetve azokat is, melyek az értekezés szemléletének kiindulópontjául szolgálhattak.

The most important purpose of this dissertation is to identify Shestov’s special, but until now not acknowledged position in cultural history, and to present it by comparative analysis, in the most complex way possible. The dissertation does not aim at giving a content-based and comprehensive picture of Shestov’s life-work: the concept is rather presented through a detailed analysis of a relatively small number of his works. Shestov’s relation to other Russian religious philosophers of the beginning of the 20th century is highlighted by the example of comparing Shestov’s and Frank’s philosophy (see the chapter concerning Shestov and Frank), while other important considerations of this question are referred to in other parts of the dissertation. It is important to clarify Shestov’s relation to Western-European philosophy with the help of an other example: that of Husserl’s ideas, the example which is especially applicable due to the interesting, contradictory relation between them. The central part of the dissertation is developed through the analyses related to the Russian novel of the second half of the 19th century. Shestov’s new interpretations are interesting not only from the point of view of cultural history, but also as a new understanding of the novels themselves. The after-life of the meaning of the works, and that of the author's position behind them, is significant because it gives a possibility to explore them - in a more general context of cultural history - the changing appearance and the unchanged spiritual roots of humanism. As the presentation of the author's position, manifested in the actual works, has to be closely relied on determining Shestov's place in cultural history, special attention is paid to the analysis of the works on the basis of Shestov's writings. In this procedure it is important to give a short presentation of certain phenomena and notions of cultural history; the explanation of these notions is necessary to reveal the most important cultural-historical relations, but the possibility of a detailed and full analysis of these would fall outside the scope of the present dissertation. It is also important to give an overview of the literature related to Shestov's works with an emphasis on the attitudes and opinions that are close to the basic concepts I use in the dissertation, and those that can make a starting point of the approach applied here.