AZ ÉLELMISZER-GAZDASÁGBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK VIZSGÁLATA A KONSZERN SZÁMVITELI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN

Összefoglalás

A gazdaságban a pénzügyi és gazdasági válság hatására felértékelődött a vállalkozások, vállalatcsoportok természeti és gazdasági környezethez történő alkalmazkodásának jelentősége. Az alkalmazkodást a klíma-, valamint az időjárás-változás, a fenntarthatóság és a globalizáció állítják előtérbe. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban megfigyelhető a tőke, a szellemi erőforrások, az anyagi javak világméretű koncentrációja. Ez a koncentráció a globalizációs folyamat keretében megy végbe. A globalizáció kísérőjelenségeként a jogilag önálló élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozások - különböző mértékben és módon - egymással érdekeltségi, részesedési viszonyba kerülnek. Az érdekeltségi kapcsolatok miatt a vállalkozások között a piaci viszonyok korlátozottá vál(hat)nak, ezért az egyedi éves beszámolók (pénzügyi jelentések) alapján a társaságok kimutatott vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása nem biztosítható. A piaci viszonyok korlátozása miatt létrejövő információhiány megszüntethető, ha a vállalkozásokat vállalatcsoportként értelmezzük és a konszolidációs számvitel módszereit alkalmazzuk. A konszolidációs számvitel alkalmas arra, hogy a konszernek, multi-, transznacionális vállalkozások valós piaci helyzete, ereje, vagyona, pénzügyi és jövedelmi helyzete megítélhető legyen. A konszolidációs folyamat megismerése, gyakorlati alkalmazásának jelentősége miatt értekezésem általános, összegző célkitűzéseként fogalmaztam meg a konszern számvitel módszertanának bemutatását, a konszolidáció hatásainak elemzését, valamint speciális gazdasági területen történő alkalmazhatóságának vizsgálatát. Az általános célkitűzés teljesítése érdekében dolgozatomban a következő kutatási részterületeket fogalmaztam meg:

• Az elemzés tárgyát képező vállalatcsoportok nemzetgazdaságban betöltött szerepének vizsgálata, a gazdasági környezet bemutatása. Ennek keretében a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetének, átalakulásának rövid ismertetését, valamint az élelmiszer-gazdaságban működő gazdálkodók szervezeti formáinak bemutatását és gazdasági jelentőségének áttekintését tartottam fontosnak.

• A vállalatcsoportok szakirodalomban fellelhető fogalmának bemutatása, értelmezése, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek és a Nemzetközi Számviteli Standardok, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok /IAS – International

Accountig Standards, IFRS – International Financial Reporting Standards/ konszolidációval kapcsolatos szabályainak kiemelése.

• Az egyedi beszámolók konszolidációra alkalmassá tételének elvi és módszertani lépéseinek, valamint a konszolidált éves beszámoló készítés módszereinek és munkafolyamatának bemutatása, különös tekintettel a teljeskörű bevonás módszerére.

• Fő célkitűzésem megválaszolása érdekében - a konszolidált éves beszámolók és a kérdőíves felmérés tapasztalatainak felhasználásával kialakított - modell vállalatcsoport segítségével a látszólag jogilag független, de egymással érdekkapcsolatba került vállalkozások egyedi beszámolójában kimutatott vagyoni, pénzügyi és jövedelmi adatok alapján összevont halmozott adatok összehasonlítása a konszolidált adatokkal és a belső halmozódások jellemző területeinek és okainak gazdasági elemzés módszereivel történő feltárása.

• Annak vizsgálata, hogy a vertikálisan egymásra épülő tevékenységet végző mezőgazdasági vállalkozásoknál milyen módosításokkal alkalmazhatók a teljeskörű konszolidáció egyes részfeladatainak módszerei.

A célkitűzések megvalósítása érdekében saját adatgyűjtésekre, a magyar és nemzetközi szakirodalomra, a hatályos magyar jogszabályokra, az Európai Unió irányelveire, a Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS), a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS), saját kutatási és gyakorlati tapasztalatokra, hazai adatbázisokból (KSH, FVM, IRM) szerzett információkra támaszkodtam. A dolgozatban vizsgált témakör szerteágazó jellege miatt a szakirodalmat dokumentáló, rendszerező szekunderkutatást nem külön fejezetben, hanem fejezetenként, a részterületek tárgyalásához kapcsolódva mutattam be. A konszern számvitel módszertanának ismertetése során a konszolidált éves beszámoló összeállításának munkafolyamata határozta meg a szakirodalom feldolgozás menetét. Fontosnak tartottam, hogy a szakirodalom ismertetése mellett az egyes témakörök a saját tapasztalataimat, véleményemet is tükrözzék. A témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása és rendszerezett bemutatása után a következő feladat a célkitűzésekben megfogalmazott vizsgálathoz szükséges adatbázis kialakítása volt. Az adatgyűjtés során nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy minél több konszolidált éves beszámoló álljon rendelkezésemre. Kutatásom keretében kiemelten fontosnak tartottam megismerni a konszolidáció magyarországi gyakorlatát, amelyhez az információkat, a számviteli adatokat kérdőíves felmérés segítségével gyűjtöttem össze. A kérdőíves felmérés során törekedtem arra, hogy a kérdőív kérdései a célkitűzésben megfogalmazottak tanulmányozásához a legszélesebb információkat szolgáltassák számomra mind az anyavállalatokról, mind a vállalatcsoport tagvállalatairól. Kutatásom során az tapasztaltam, hogy az élelmiszer-gazdaság, ezen belül az élelmiszeripar meghatározó részének konszernek, multi- és transznacionális vállalkozások tulajdonába kerülése miatt e gazdasági terület az utóbbi évtizedekben nehezen kutathatóvá vált. A kérdőívek kiértékelésével átfogó képet kaphattam a konszolidáció szabályozásáról, az adatszolgáltatás rendszeréről, használhatóságáról. A kérdőíves felmérésben arra kerestem a választ, hogy az élelmiszer-gazdaságban működő vállalatcsoportok a konszolidáció során milyen módszereket alkalmaznak, milyen jellemző belső halmozódások jelennek meg a gazdasági tevékenység folytatása során. Az anyavállalatok és a vállalatcsoport tagjainak vizsgálata során az adatszolgáltatás szabályozottságának, gyakoriságának, használhatóságának értékelését is fontosnak tartottam. A kérdőív kérdéseire adott válaszok kiértékelése során leíró statisztikai módszereket alkalmaztam és statisztikai következtetéseket vontam le. Dolgozatom témája és a felmérés jellege alapján minőségi ismérveket használtam. A válaszok alapján levont következtetések helyességét függetlenségvizsgálattal, 2-próbával ellenőriztem, a szokásos szignifikanciaszintek mellett. Az asszociáció szorosságát a Cramer-féle asszociációs együtthatóval mértem. A Magyarországon élelmiszer-gazdaságban tevékenységet folytató vállalatcsoportok konszolidációs sajátosságainak összesítését, értékelését követően a kutatásomat egy adott modell vállalatcsoportra fókuszáltam. A kérdőíves felmérés gyakorlati tapasztalatait felhasználva modell vállalatcsoportot hoztam létre, amely vállalatcsoport magán viselte a magyarországi, élelmiszer-gazdaságban működő vállalatcsoportok legjellemzőbb vonásait. A modell segítségével vizsgáltam, hogy az egyedi vállalatok, valamint a vállalatcsoport halmozott összevont vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének értékelését milyen módon változtatja meg a konszolidáció, illetve annak egyes lépései. A kapott eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a vállalatcsoport tagjainak egyedi éves beszámolói olyan mértékű belső halmozódásokat okoznak, amelyek megkérdőjelezik ezen beszámolók alapján hozott gazdasági döntések megalapozottságát. Ennek alapján egyértelműen javasolható a fölérendelt és a mentesíthető anyavállalatok vezetőinek, tulajdonosainak, a piaci szereplőknek, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások esetén döntéseiket mindenképpen az egyedi éves beszámoló mellett a konszolidált éves beszámoló mérleg és eredménykimutatás adatainak figyelembe vételével, annak értékelésével hozzák meg. Hiszen a halmozódások olyan vagyont, eredményt takarnak, amelyek nem tekinthetők valósnak, nem használhatók fel fedezetként, finanszírozási forrásként. A kutatás harmadik szakaszában a vizsgálati kört tovább szűkítettem és arra kerestem a választ, hogy a teljeskörű konszolidáció egyes részfeladataiban megfogalmazott eljárások alkalmazhatók-e a vállalatcsoportokon kívül más gazdálkodó szervezeteknél is. A gazdálkodó szervezetek közül sajátos vonásai miatt a vertikálisan egymásra épülő tevékenységet végző mezőgazdasági vállalkozásokat választottam vizsgálatom tárgyaként. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a konszolidáció módszerei nemcsak a vállalatcsoportok egységes megítélésénél alkalmazhatóak. Ezek a módszerek módosított formában alkalmasak más szervezeti formában működő vállalkozások, illetve azon belül elkülöníthető tevékenységek, ágazatok valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítélését. E módszerek alkalmazásával a vállalkozások vezetői által hozott döntések megalapozottabbá válhatnak, hiszen elkerülhetővé válik a jogi, pénzügyi és számviteli szabályozásból adódó „technikai elszámolások” miatt keletkezett vagyon, jövedelem valósként történő kimutatása. A STUDY ON BUSINESSES OPERATING IN THE FOOD INDUSTRY, BASED ON THE ACCOUNTING RULES FOR CONCERNS

Summary

As a result of the financial and economic crisis, the adaptation to the natural and business environment of companies and company groups had become more important. Such adaptation is highlighted by climatic and weather changes, sustainability and globalisation. In the past decades, world economy has seen a global concentration of capital, intellectual resources and material goods. Such concentration is taking place in the course of the globalisation process. Globalisation is accompanied by a phenomenon where the businesses operating as legally independent entities in the food economy are getting into shareholder and stakeholder relations with each other to various extents and in various manners. Due to those stakeholder relations, the market relations between the businesses (may) become restricted and therefore the assets, financial and income positions of companies may not be presented based on the individual annual statements (financial reports). The gap created by the restriction of market conditions may be filled in if businesses are interpreted as company groups and the methods of consolidation accounting are applied. Consolidation accounting is capable of providing a realistic picture of the market positions, power, assets, financial and income positions of concerns, multinational and transnational businesses. In order to learn the consolidation process and due to its practical importance, the presentation of the methodology of concern accounting, the analysis of the impacts of consolidation and the applicability to a special economy area were the general, summary targets of my study. In order to meet that general target, the following research sub-areas were set up in my study:

• The analysis of the role taken by the subject company groups in the national economy, and a presentation of the economic environment. In the frame of that a short presentation of the position and conversion of Hungarian food economy, presentation of the organisational forms of businesses operating in the food economy and a review of the economic importance of such businesses were in focus.

• Presentation and interpretation of the concept as available for company groups in literature, highlighting the relevant European Union directives and International Accounting Standards, International Financial Reporting Standards (IAS and IFRS) as associated with the consolidation.

• Presentation of the theoretical and methodological steps of making individual reports suitable for consolidation, presentation on the methods and work process of preparing consolidated annual reports, with special regard to the method of full involvement.

• In order to reach my main target, using model company groups which are set up on the basis of experience from consolidated annual reports and a questionnaire survey, a comparison, to consolidated figures, of cumulative data consolidated based on the asset, financial and income figures indicated in the individual reports of businesses which are seemingly legally independent but have stakeholder relations with each other, and the examination by economic analysis methods of the characteristic areas of internal accumulations and their reasons.

• An examination on what modifications make the methods of certain subtasks of comprehensive consolidation capable of examining agricultural businesses performing activities that are vertically built on each other.

In order to reach the targets, I relied on my own data collections, Hungarian and international literature, effective Hungarian rules of law, European Union directives, International Accounting Standards (IAS), International Finance Reporting Standards (IFRS), my own research and practical experiences, and information obtained from Hungarian data bases (KSH, FVM, IRM). Due to the diverse nature of the subject range examined in my study, the secondary research documenting and systemising the literature is presented not in a separate chapter but rather within each individual chapter in association with the discussion of sub-areas. In the course of presenting the methodology of concern accounting, the steps of processing the literature were determined by the work process of compiling the consolidated annual report. In addition to presenting the literature, I deemed it important that the individual subject ranges also reflect my own experiences and views. Following the processing and systemised presentation of literature relevant to the subject, the next task was to set up the data base necessary for the examination worded in the objectives. In the course of data collection I had a strong focus on having as many consolidated annual reports as possible. In the course of my research I had focus on learning the Hungarian practise of consolidation, to which I collected information and accounting figures through the questionnaire survey. In performing the questionnaire survey my aim was to receive the possible widest range of information from the parent companies and member companies in the company groups to enable the study of the target objectives. In the course of my research I experienced that due to the fact that the decisive part of food economy and within that, food industry, has been acquired by concerns, multinational and transnational businesses, in the past decades that area of the economy has become difficult to research. By evaluating the questionnaires, I could receive a comprehensive picture about the regulation of consolidation, and the system and usefulness of data provision. In the questionnaire survey I tried to find an answer to what methods are applied to food economy company groups in the course of consolidation, what typical internal accumulations appear in the course of pursuing the business activity. In the examination of parent companies and members in the company groups, I considered it important to evaluate the degree of regulation of data provision, and the frequency and usefulness of data provision. In evaluating the answers received to the questionnaire survey, I applied descriptive statistical methods and drew statistical consequences. Based on the subject of my study and the nature of the survey, I used quality criteria. The correctness of consequences drawn based on the replies has been checked with test of independence, the 2-test, in additional to the usual significance levels. The closeness of association was measured by the Cramer coefficient of association. Following the summary and evaluation of consolidation features of company groups pursuing activities in the food economy of Hungary, I focused my research on a model company group. Using the practical experience of the questionnaire survey, I created a model company group which has the most typical features of company groups operating in the food economy of Hungary. Using that model I examined what impact consolidation and its individual steps have on the cumulative consolidated assets, financial and income positions of individual businesses and the company group. Based on the results received, it can be clearly stated that the individual annual reports of the members of the company group cause internal accumulations of such degree which question the foundation of economic decisions brought on the basis of those reports. Therefore, the recommendation can clearly be made to managers and owners of superior parent companies, which companies can be exempted, and also to market players that their decisions concerning businesses belonging to the company group should definitely rely on not only the individual annual reports but also the data of consolidated annual balance sheet and profit and loss statement, as well as the evaluation of such data. The accumulations covered such assets and outturn which may not be considered real, and may not be used as a coverage or financing source. In the third stage of my research project I further narrowed down the range of examination and tried to find an answer to whether the methods set up in certain subtasks of comprehensive consolidation may be applied to other business organisations as well, other than company groups. Due to their peculiar features, from the business organisations I selected for the subject of my study the agricultural businesses which perform activities that are vertically built on each other. The research showed that consolidation methods may be applied not only to the consistent judgement of company groups. In a modified form, those methods are capable of presenting the real assets, finance and income positions of businesses operating in other organisational forms, including the activities and branches that can be separated within them. By applying those methods, the decisions made by managers of the businesses become more robust because the assets and income indicated as real by “technical settlement” resulting from legal, financial and accounting regulation can be