Dolgozatomban a cigánytanulók identitás alakulásának kora serdülőkori szakaszát, annak sajátosságait kívánom bemutatni egy az 1998/99-es tanévben végzett kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Vizsgálatom a 7-8. osztályos cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságainak feltárására irányult. A vizsgálatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 hetedikes és négy nyolcadikos osztályában végeztem. A mintaválasztás alapvető szempontját képezte, hogy a vizsgált tanulóknál a cigány identitás vállalt identitás legyen. Az énkép sajátosságait egy 30 tulajdonságból álló tulajdonságlistával (lsd. A tulajdonságlista összeállítását Kósáné Ormai Vera: A személyiség megismerése (OKI, 1988.) c. könyvében ajánlottak szerint végeztem. Mellékletek Kérdőív/3) egy önjellemzési feladattal (Kérdőív/1) és egy az önértékeléshez kapcsolódó attitűdskálával (Kérdőív/3) tártam fel.). A tulajdonságlistát az önbesorolás alapján kirajzolódó valós és vágyott én feltárására, az önjellemzést az énkép explicit jellemzőinek vizsgálatára készíttettem. Explicit olyan értelemben, hogy az abban leírt kategóriákkal az egyén azonosságot vállal, identitásának kifejezésére használja azokat. A valós és vágyott én feltárásához kiszámítottam az egy tanulóra jutó átlag tulajdonságok számát, valamint egy tulajdonságra eső választások sűrűségét. Az önjellemzéshez kapcsolódó feladatnál a tartalomelemzés segítségével rendeztem kategóriákba az énkép jellemzőit. Az önértékelés sajátosságainak meghatározásához az attitűdskála eredményeit egyszerű súlyozott középérték számításával kíséreltem meg. Az énkép idődimenziójára a közvetlen és távlati célok vizsgálata, valamint a tanulók szülőkhöz mért helyzetének megítéléséből következtettem. (Kérdőív /1., 2., 3. kérdés) Az énkép fejlődését befolyásoló társas tényezők érvényesülését az osztályok mikroszociológiai elemzésén keresztül kívánom bemutatni. Az elemzéshez Mérei Ferenc és munkatársai által standardizált szociometriai mutatókat alkalmaztam (Mérei, 1972. 1998.). Az elemzést kiterjesztettem az osztályközösségek szerkezeti sajátosságaira, a csoportlégkör jellemzésére, valamint a csoport differenciálódására és hierarchizálódására. A differenciálódást és hierarchizálódást a társas jelentőség és a szerepszerű tagolódás mentén követtem nyomon, megnézve a differenciálódás és a tanulmányi teljesítmény közötti összefüggést. Az összefüggésre a tagolódási sor és a tanulmányi rangsor összehasonlításából következtettem. A társas elutasítottság motívumait a „Szerinted mi lehet az oka, ha egy tanulót a társai nem szeretnek” (Kérdőív/1., 6. kérdés) kérdésre adott válaszok alapján határoztam meg, a válaszokat kategóriákba sorolva. A társas elutasítottság motívumaira a „Szerinted mi lehet az oka, ha egy tanulót a társai nem szeretnek” kérdésre adott válaszok alapján következtettem. A modellkövetés (mintakövetés) sajátosságaihoz elemeztem a cigány tanulók és a társas szereppel rendelkező társaik kapcsolatát, valamint a szülői minta követésére mutatott hajlandóságukat és jövőképük mintázottságát. Végül a vizsgálatot kiterjesztettem az osztályfőnökökre is, olyan célból, hogy képet kapjak a szülő-gyermek kapcsolatról és a szülők gyermekükkel kapcsolatos elvárásairól. A szülő-gyermek kapcsolatot és a szülők részéről megfogalmazott normákat identitást befolyásoló tényezőnek tekintve. Az adatok értelmezéséhez a leíró elemzés és a tartalom elemzés módszerét használtam, ahol lehetőség nyílt rá, az SPSS adatelemző programmal kiegészítve. A vizsgálat összesen 117 tanulóra, 49 cigány és 68 nem cigány tanulóra terjedt ki. A minta nagyságát a mintaválasztás szempontjaiból adódó korlátokon kívül az is befolyásolta, hogy mind a mikroszociológiai elemzésnél, mind a nyílt kérdések feldolgozásánál nem statisztikai érvényességű összefüggések megállapítására törekedtem, hanem magyarázó okfejtésre, elfogadva azt, hogy a magyarázatok érvényessége korlátozott. A minta nagyságából adódóan általános következtetésekre nem vállalkozom, de néhány következtetést mégis szükséges megfogalmaznom. Teszem ezt olyan célból is, hogy a pedagógusképzésben tudatosabbak legyünk. Legfontosabbnak ítélem, hogy a cigány tanulók oktatásában az eredményes tanulást segítő, erősítő stratégiákat vezessünk be. Az eddig alkalmazott felzárkóztató jellegű foglalkozások sem a tanulásuk eredményességét, sem a beilleszkedésüket nem segítették elő. Indokoltnak tűnik a teljesítménymotiváció erősítésére és a jelenleginél szélesebb értékelésre is alkalmas projektek bevezetése. A különbözőségek elfogadására mind a cigány, mind a nem cigány tanulóknál – alkalmakat kell teremtenünk, azt sugallva, hogy a különbségek egyéni, egyedi jellemzők. Szükséges ez azért is, mert a kulturális, csoportra jellemző különbségek túlhangsúlyozása etnocentrikus oktatáspolitikához, az pedig szegregált oktatási gyakorlathoz vezet. A társadalom integrációs hajlamának erősítését szolgálva elengedhetetlen a cigány szülők és az iskola kapcsolatának az erősítése és szélesítése. A projekt szemlélet többek között ezt a célt is szolgálja. A kapcsolatok kiszélesítése lehetőséget teremt a cigányság problémáinak integráltabb kezelésére, egymás jobb megismerésére.

This essay is intended to introduce the development and characteristics of identity in Gypsy pupils in early adolescence. The essay is based on the findings of a survey conducted in Szabolcs-Szatmár-Bereg County in the school-year 1998/99 among Grade 7 and 8 students.
When selecting the pupils to be examined, the most important aspect was that they accept their identity. The categorization by the schools and the proportion of Gypsy students within the classes were also taken into consideration.
The characteristics of the self-image were explored by means of a list consisting of 30 personal qualities, a self-characterization, and an attitude scale related to the self-characterization. The manifestation of social factors affecting the development of self-image was assessed through the micro-sociological analysis of the classes.
 The characteristics of model imitation were examined through the analysis of the relation between Gypsy pupils and those having social roles, of the pupils' willingness to imitate their parents, and of their future prospects.
The data were processed by using the methods of descriptive and content analyses, which, where it was possible, were added to by the SPSS data analysing programme.
On the basis of the findings of the survey, both teacher training and the pedagogical programmes facilitating Gypsy students' academic performance can be made more efficient. It is advisable to add this aspect to the current curriculum of teacher training, and to introduce projects that facilitate the reinforcement of motivation for performance and the extension of the evaluation system. Through ensuring high quality education, the pupils' adaptation to their environment will become more successful.