Komplex geomorfológiai kutatásunk célja kettős. Egyrészt igyekszünk leírni a mai felszíni formakincset és meghatározni kialakulásának módját, ill. körülményeit. Másrészt megpróbáljuk felkutatni, és pontosan, szakszerűen ismertetni a védelemre érdemes és bemutatásra alkalmas földtani-felszínalaktani objektumokat, folyamatokat. A dolgozat vezérfonalát jelenti, hogy minden vizsgálatot kőzettani, szerkezeti alapegységeken végeztünk. Kivételt képez ez alól a rendűség értékelése, ami vízgyűjtőnkénti vizsgálatot tett szükségessé. Próbáltuk a felszíni formák tekintetében is elkülöníteni a különböző kőzetekből felépülő, ill. eltérő szerkezeti adottságú területegységeket. Ezt, ahol lehetett számokkal is alátámasztottuk. A dolgozat egyes fejezeteiben az alábbi vizsgálatokat részletezem. Először bemutatom a terület földtani, szerkezeti felépítését, amelyhez nagy segítséget nyújtott, hogy részt vehettem a Magyar Állami Földtani Intézet és a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének közös munkájában a Tardonai-dombság 1:25.000-es méretarányú, reambuláló földtani térképezésében. Jelen dolgozatban csak röviden ismertetem a földtani viszonyokat, utalva néhány saját felvételezésű szelvényre, mintavételre. Ezután a terület geomorfológiai viszonyainak tárgyalása következik számos terepi bejárás és térképi felvételezés alapján. Igyekszem feltárni az Upponyi-szigethegység és előtereinek pleisztocén-holocén térszíntagolódását, valamint a völgyhálózat kialakulását befolyásoló litológiai-tektonikai tényezőket. Megvizsgáltuk a völgyfejlődés kapcsolatát mind a szerkezeti adottságokkal, mind pedig a kőzetminőséggel. Ezen kívül meghatároztuk a völgyfejlődés néhány további alapvonását, vagyis elemeztük a völgykeresztszelvények szimmetriaviszonyait, az aszimmetriák okait, ill. a rendűségeket. A lejtők meredeksége, valamint égtáj szerinti kitettsége sokat elárul a terület földtani adottságairól. Elkészítettük a lejtőkategória és a lejtő-expozíciós térképeket. A jelenlegi geomorfológiai viszonyok leírásához megszerkesztettük a geomorfológiai, valamint a relatív relief térképeket, majd elemeztük és értelmeztük őket. Ezeket a vizsgálatokat is kőzettani-szerkezeti alapon végeztük. Azt is fontosnak tartottam, hogy képet kapjunk a jelenlegi területhasználati módokról, ezeknek az idő- és térbeli változásáról, valamint a völgyfejlődéssel való kapcsolatukról. Megvizsgáltuk hogyan alkalmazkodik a területhasználat a földtani-felszínalaktani adottságokhoz. Ehhez elkészítettük az Upponyi-szigethegység és környezetének részletes területhasználati térképét, kiértékeltük a két vízgyűjtőről fellelhető régebbi térképeket, valamint levéltári adatokat gyűjtöttünk. Végül, de nem utolsó sorban foglalkozom a természet- és tájvédelmi kérdésekkel, a geológiai-geomorfológiai értékek védelmével és bemutathatóságával. Ehhez tettünk néhány javaslatot tanösvények, tanbányák létesítésére, amelyek közül egyet részletesen ki is dolgoztam.