Az elmúlt évtizedekben a földrajzi kutatások módszereiben döntő változások következtek be. A felszíni objektumok felméréséhez, a különböző földrajzi folyamatok nyomon követéséhez olyan berendezéseket fejlesz-tettek ki, melyek révén a mérés pontossága lényegesen növekedett, a mérésidő pedig drasztikusan csökkent. Ilyen például a lézeres mérőállomás, amellyel a terepi mérések a korábbi teodolitos méréseknél megszokottól nagyságrendekkel nagyobb hatókörben, pontosabban és gyorsabban végezhetők. De ugyanitt említhetjük a műholdas helymeghatározás technológiáját és berendezéseit, melyekkel a földrajzi koordináták meghatározásának időtartama és pontossága jelentős mértékben csökkent. A változások másik kiváltó oka a számítástechnika rohamos fejlődé-se volt. Már a hatvanas évektől megindultak a kísérletek a számítógép földrajzi célú felhasználására, de az igazán széleskörű alkalmazás a személyi számítógépek elterjedésével indult meg a 80-as években. A hardverek fejlődése magával hozta a geográfiában használható szoftverek gyors fejlesztését, és jelenleg a térinformatikai célú szoftverek széles palettája áll a felhasználók rendelkezésére. Ezekkel olyan feladatokat tudunk automatizálva megoldani, melyeket néhány évtizede még rendkívül időigényes módszerekkel, manuálisan kellett elvégezni. Emellett az eredmények legtöbbször jóval precízebbek, és a pontosság sokkal egyenletesebb, mint a hagyományos módszereknél. A fenti technikák és módszerek széles körű elterjedése, illetve alkalmazása, továbbá az a tény, hogy bármely kutató viszonylag egyszerűen képes látványos eredményeket elérni, azonban veszélyforrás is egyben. A szoftverek kifinomult algoritmusokat használnak, melyeket különböző paraméterekkel a feladathoz kell hangolni, a műszerek kezeléséhez pedig ugyancsak alapos háttérismeretekre van szükség. Előbb–utóbb a legtöbb kutatóban felmerül a kérdés: az általa alkalmazott módszereknek mekkora a pontossága, mennyire megbízhatóak a kapott eredmények? A dolgozat célja, hogy a pontosság szempontjából megvizsgáljunk néhány, a földrajzi kutatásokban széles körben elterjedt új adatgyűjtési és feldolgozási módszert. Természetesen mindegyik, a földrajzi kutatásokban alkalmazott módszer pontosságával, illetve megbízhatóságával foglalkozhatnánk. Dolgozatunkban azon módszerek pontosságát vizsgáltuk meg, melyeket sokszor alkalmaznak, és nagy a pontosság jelentősége a kapott eredmény szempontjából.