Magyarországon az első világháború utáni jobboldali radikális mozgalmak legfőbb bázisa az ifjúság, elsősorban az egyetemi hallgatóság volt. Ennek a generációnak a tagjai szemtanúi voltak vesztes háborúnak, a dualista Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának és a magyar területek elvesztésének, emellett – az ország kritikus társadalmi és gazdasági körülményei között – nem tudták folytatni tanulmányaikat, és képtelenek voltak elhelyezkedni. A morális összeomlást a Tanácsköztársaság követte 1919 márciusa és augusztusa között, mely megerősí-tette antikommunista érzületüket. 1919/20-ban ezek a politikai és társadalmi körülmények okozták az egyetemi ifjúság jobboldali radikális mentalitását és orientációját. A Tanácsköztársaság 1919. augusztusi bukása után ezek a fiatalok alakították meg a Turul Szövetséget, mely a két világháború közötti Magyarország egyik legfontosabb és legjelentő-sebb szervezetévé vált. A szakirodalom eddig még nem vizsgálta meg részletesen a Turul történetét, noha ez a szövetség nagy hatást gyakorolt a magyar egyetemek életére és a követ-kező fiatal generációk mentalitására. A disszertáció elsődleges célja bemutatni a Turul életét és működését, illetve azt, hogyan tudott ez az egyesület országos szervezetté fejlődni. A szövetség ideológiájának legfőbb része az antiszemitizmus, a „magyar birodalmi gon-dolat”, a revizionizmus (irredentizmus), a kommunizmussal, a baloldali mozgalmakkal és a legitimizmussal szembeni ellenséges állásfoglalás volt. Az utóbbi abból a jelentős és jól is-mert kortárs véleményből adódott, miszerint a „Habsburg-politika liberalizmusát” is nagy felelősség terheli Magyarország területi veszteségei miatt. A disszertáció második nagy feje-zete részletesen tárgyalja ezt az ideológiát és mentalitást. A Turul történetében az egyik legfontosabb kérdés a numerus clausus törvény volt („zárt szám”, 1920. évi XXV. törvénycikk). Ez a törvény korlátozta a zsidóság jogait Magyarorszá-gon, mivel előírta, hogy milyen arányban legyenek jelen a különböző nemzetiségek (különö-sen a zsidóság) az egyetemeken. A Turul-tagok jelentős szerepet játszottak a numerus clausus kiharcolásában, és a „saját” törvényüknek tekintették azt. Azonban 1927/28-ban a magyar országgyűlés enyhítette a korábbi törvény korlátozását (1928. évi XIV. törvénycikk), így több zsidó diák iratkozhatott be a magyar felsőoktatásba. Ez hatalmas felháborodást okozott az antiszemita Turul-tagok között, és 1928 után majdnem minden évben súlyos incidensek és tüntetések történtek az egyetemeken (például a turulista diákok megverték és kidobták az egyetemekről zsidó társaikat). A disszertáció megpróbálja bemutatni ezeknek a tüntetéseknek a motivációját, valamint a politikai élet és a közvélemény reakcióit. E célok és kérdések mel-lett a dolgozat végigköveti néhány Turul-vezér életpályáját is. Ez a korábbiakhoz hasonlóan érdekes probléma, mivel az 1930-as években a Turul-tagok a szélsőjobboldali (magyar nyilas) mozgalmak és a baloldali politikai pártok felé is orientálódtak. In Hungary, following the World War I, the main basis of the rightist radical movements was the youth, especially the university students. This generation witnessed the defeat in the war, the collapse of the dual Austro-Hungarian Empire and the loss of Hungarian territories. Besides – under the critical social and economical circumstances of the country – they could not continue their studies, and they were unable to find employment. The moral collapse was followed by the Hungarian Soviet Republic between March and August 1919, which further strengthened the animosity of this generation towards the leftist movements and the communism. In 1919/1920, these political and social circumstances generated the right radical mentality and orientation of the university students. After the collapse of the Soviet Republic in August 1919, this youth established the Turul Association which became one of the most important and most considerable among the organizations in Hungary between the two World Wars. The related scientific literature has not examined in detail the history of the Turul yet, although this association had significantly affected the life of the Hungarian universities and the mentality of the succeeding young generations. The primary aim of the Thesis is to present the life and function of the Turul, as well as to show how this association could develop into a country-wide organisation. The main part of the ideology of this association was constituted by the anti-Semitism, the “Hungarian Imperial Idea”, the revisionism (irredentism), the hostile attitude against the communism, the leftist political movements and the legitimism. The latter arose from the significant and well-known contemporary opinion, that the “liberalism of the Habsburg-policy” had great responsibility for the territorial losses of Hungary. The second main section of the Dissertation discusses in detail this ideology and mentality. In the history of Turul, one of the most important questions was the Act on numerus clausus (“restricted admission”, Act XXV of 1920). This law restricted the rights of the Hungarian Jewry, because it ordained the number of the nationalities (especially that of the Jews’) to be admitted at Hungarian universities. The Turul-members played a significant role in fighting out the numerus clausus, and they considered this Act as their ‘own’. However, in 1927/1928 the Hungarian Parliament relieved the limitations of the earlier regulations (Act XIV of 1928), consequently more Jewish students could matriculate at Hungarian universities. This brought about an expressed indignation of the anti-Semitic Turul-members, and after 1928, serious incidents and demonstrations occurred at Hungarian universities (for example, the Turulist students beat and chased out their Jewish classmates from the universities) almost in every year. The Dissertation tries to present the motivation of these demonstrations, the reactions of political circles and the public opinion about these incidents, respectively. Beside these aims and questions, the paper follows the career of some Turul-leaders, too. This is, similarly to those of foregoing, an interesting problem, because in the course of 1930s the Turul-members orientated both to the extreme right (Hungarian Arrow-Cross) movements and to the left political parties.