Összefoglalás A dolgozatom hét fejezetben tárgyalja a húsipari termékpályák minőségbiztosításának informatikai lehetőségeit. Az utóbbi évek élelmiszerek biztonságával kapcsolatos problémái megrendítették a fogyasztók bizalmát a boltokban kapható élelmiszerek iránt. Az első bevezető fejezetben feltártam az említett problémák lehetséges okait, melyek indokolják témaválasztásomat és annak aktualitását. Ezután ismertettem a kutatással kapcsolatos hipotéziseimet és részleteztem a célkitűzéseket, melyek meghatározták a kutatás irányát. A kutatási módszertan meghatározásánál megállapítottam, hogy kérdéskör vizsgálata során elsősorban szekunder jellegű kutatást lehet végezni. Azonban az esettanulmányok készítéséhez nélkülözhetetlenek voltak az alapos szakmai interjúk és konzultációk, így a kvantitatív kutatás mellett az információk jelentőségét primer jellegű, kvalitatív kutatási rész is biztosítani hivatott. A kutatásaim keretében készítettem egy kutatási portált, melynek feladata a húsipari vállalkozások körében alkalmazott, illetve tervezett korszerű minőségirányítási és nyomon követési rendszerekhez kapcsolódó tudásbázis publikálása. A második fejezetben ismertettem a portál felépítését, céljait és a látogatottsági statisztikákat, mely indokolja jelentőségét. A következő fejezetben az élelmiszer-biztonsági és minőségügyi rendszerek témakörével foglalkoztam. Fontosnak tartottam megismerni napjaink meghatározó élelmiszeripari minőségmenedzsment rendszereit, ezért bemutattam a kötelezően alkalmazandó minőségbiztosítási és nyomon követési rendszereket, az önkéntesen választható rendszereket és a kereskedelem által létrehozott szabályozásokat. A negyedik fejezetben az azonosítási technológiák vizsgálatával foglalkoztam. Ahhoz, hogy a nyomon követés a termelőtől a fogyasztóig hatékonyan működjön, minden egyes közbenső lépés során a termékhez tartozó információkat módosítás nélkül tovább kell adni, más kapcsolódó kiegészítő információkkal együtt. A technika rohamos fejlődésével számos új és innovatív módszert dolgoztak ki ennek megoldására. Elsőként bemutattam a napjainkban már általánosan elfogadott lineáris vonalkód rendszereket, majd az újfajta megoldásokat tanulmányoztam. Manapság egyre többet találkozni, kétdimenziós, többsoros, mátrix vagy összetett adathordozókkal, melyek a lineáris vonalkódokat helyettesítő információkat tartalmaznak. Ezek a kódrendszerek lényegesen több információt képesek ugyanakkora helyen tárolni, vagy ugyanazt az információt kisebb felületen képesek hordozni, így képesek megoldani azokat a feladatokat melyek igen nehezek, vagy lehetetlenek lennének lineáris vonalkód segítségével. A minden igényt kielégítő azonosíthatóságra azonban a hagyományos vonalkódos rendszerek már nem mindig elegendőek. A vonalkódok felváltására a rádió frekvenciás azonosító rendszerek (RFID) kínálják az egyik megoldást, ezért fontosnak tartottam feltárni a technológiában rejlő lehetőségeket, alkalmazási területeit. Végül tanulmányoztam az egyed szintű azonosítás lehetőségeit, hiszen azok a húsipari nyomon követési rendszerek, melyek nem egyed szinten, hanem valamilyen csoportokba sorolva azonosítják az állatokat meglehetősen pontatlanok. Éppen ezért egyre gyakrabban használják a biológia azonosítókat. A témakör célja, hogy az eredmények felhasználásával egy a jövőre mutató a termékpályán alkalmazható ajánlási rendszer dolgozzak ki az azonosítási technológiákat illetően. Ezek után részletesen foglalkoztam a nyomon követhetőség témakörével. A nyomon követhetőségnek legfontosabb célja, hogy elkülöníthető és pontosan meghatározható legyen az élelmiszer láncban egy esetleges szennyeződés forrása, ezáltal hatásosan megoldható a termék visszahívása, kivonása a forgalomból. Szintén fontos, hogy segítségével vásárláskor bizonyos adalékanyagok vagy élelmiszerek elkerülhetőek, így nagyobb választási lehetőséget biztosítanak a termékek kiválasztásakor. Bármely termékláncban így a húsipari termékpályáknál is nagyon fontos a nyomon követési szintek, méretek meghatározása szélesség, mélység és precízió szempontjából. Ha nagyon kis mennyiségekre bontjuk az alapvető megfigyelési egységet az rendkívül megdrágíthatja a folyamatot. Viszont esetleges szennyeződés, hiba esetén sokkal kisebb mennyiséget kellene kivonni a forgalomból, amely jelentős költségmegtakarítással járhat. Lényegesnek tartottam megvizsgálni milyen akadályokkal találkozhatunk a megfelelő nyomon követési rendszerek kialakításánál. A továbbiakban bemutattam a húsipari termékpályák egyes lépcsőin (takarmány, élőállat, feldolgozott termékek követése) a napjainkban alkalmazott eljárásokat, technikákat. Végezetül vizsgáltam a több összetevős élelmiszerláncok nyomon követhetőségének gazdasági és szervezési aspektusait, valamit a húsipari cégek felkészültségét e területen. Az hatodik fejezet a vállalati információs rendszerekről szól. Röviden bemutattam az ERP rendszerek felépítését, azt hogy általánosságban milyen modulok alkotják, majd kitérek az élelmiszer szektorban szükséges speciális funkciókra hiszen az élelmiszeripari szektor esetén a hagyományos ügyvitel kicsit módosul, figyelembe véve, hogy a termelésirányítási rendszer az információkat nemcsak a közvetlen környezetből (szállító), hanem a szállítóinak a szállítóitól és termelőitől is kénytelen gyűjteni. Régebben faxon és hagyományos postai úton cseréltek gazdát a vállalkozások között a különböző dokumentumok. A levelezés és a faxküldés továbbra is használatos az üzleti életben, de az EDI (elektronikus bizonylatcsere) segítségével jelentősen gyorsabban oldhatjuk meg ugyanazt. Ez indokolta, hogy részletesen foglalkoztam az EDI-ben rejlő lehetőségekkel, melyek megkönnyíthetik a minőségügyi dokumentumok cseréjét, a nyomon követés megvalósítását. Végül a húsipari vállalkozásoknál alkalmazott információs rendszerek által támogatott nyomon követési megoldások vizsgálatát három rendszeren keresztül szemléltettem. A bemutatott rendszereket üzemlátogatások során személyesen mértem fel, a cégek minőségügyi illetve informatikai szakemberei közreműködésével, mélyinterjúk készítésével. Az utolsó fejezetben az országos, ágazati információs rendszerekre térek ki, mivel Magyarországon több országos nyilvántartási rendszert is találunk, melyek különböző területeken próbálják összefogni a jogszabályokban megkövetelt nyilvántartásokat. Az állandóan változó igények és szigorodó követelmények napjainkban olyan kihívásokat jelentenek, amelyeknek csak akkor lehet megfelelni, ha a termékpálya valamennyi érintett területéről a legszélesebb körű információ áll a rendelkezésre. Ehhez feltétlenül szükséges a jól működő informatikai rendszer. Egy ilyen rendszer kiépítésének és működtetésének alapja és nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állatállományt országosan egységes elvek és módszerek szerint megjelöljék, azokat az állat tartójával és a tartási helyekkel együtt egy központi adatbázisban nyilvántartsák, és a változásokat nyomon kövessék. Az állomány nyilvántartó rendszerek közül részletesebben az ENAR rendszerrel, a termékkövetési információs rendszerekből pedig Élelmiszerek és Takarmányok Gyors Riasztási Rendszerével foglalkoztam. Summary My paper deals with IT possibilities of quality assurance of meat industry product careers in seven chapters. Problems referring to food safety in the last few years shook the consumers’ confidence in food available in shops. In the first introductory chapter I explore the possible reasons of the problems mentioned that account for my choice of project and its up-to-dateness. Afterwards I make known my hypotheses connected to the research and I detail the objects that determined the direction of the research. At the determination of the research methodology I found that examining this issue it is a secondary research that can be done first of all. Nevertheless thorough professional interviews and consultations were needful to preparation of case studies, so in addition to quantitative research there are also primary qualitative researches to provide for significant information. In the frame of my researches I prepared a research portal, the task of which is the publication of a base of knowledge applied in the circle of meat industrial enterprises. It was also intended to reveal a base of knowledge connected to up-to-date quality control and tracing systems. In the second chapter I make known the structure and aims of the portal as well as the popularity statistics that account for its significance. In the next chapter I discussed the subject of systems of food safety and quality issues. I found it important to get to know the recently major systems of quality management in food industry that is why I present the compulsory quality assurance and tracing systems, the optional systems and the regulations brought about by commerce. In chapter four I deal with inquiry of identification technologies. For an efficient tracing from producer to consumer the pieces of information belonging to product have to be passed without any modification during each intermediate step, together with other supplementary information. By a rapid development of technology a number of new and innovative methods have been elaborated to solve the problem. First I show the linear bar code systems widely accepted these days, then I study the new solutions. Nowadays one can find more and more two-dimensional, many-lined, matrix or complex data carriers, that contain information substituting linear bar codes. These code systems are able to store substantially more information at the same place or to carry the same piece of information on a smaller surface, so they are able to solve the tasks which are very difficult or would be impossible with a linear bar code. For an identification meeting all claims nevertheless are traditional bat code systems not always satisfactory. To replace bar codes the Radio Frequency Identification Systems are one of the opportunities or applications. Finally I studied the possibilities of individual identifications since the tracing systems in meat industry that identify animals not on an individual level, but according to any grouping, are fairly unexact. This is just the reason why biological identifiers are used more and more frequently. The aim of the subject is for me to elaborate a system of recommendation applicable on a product career of the future concerning identification technologies. After all these I deal with the topic of traceability in details. The most important objective of the traceability is to be able to secluse and exactly determine the source of a possible contamination in any food chain and to be able to recall and withdraw the product from the commerce in an effective way. It is also important to be able to avoid some additives and foodstuff at purchase consequently there is e bigger choice available when a certain product will be chosen. In any product chain and also at meat industry product careers it is very important to define the tracing levels from the point of view of width, depth and precision. If we divide the basic observational units into very small quantities, it may make the process very expensive. On the other hand we should withdraw a much smaller amount from commerce in case of any contamination or failure that can cause a significant cost saving. I held it important to check what kind of obstacle can be found when we form a tracing system. Furthermore I show the nowadays used technologies, techniques at certains steps of meat industry product careers (forage, livestock, tracing of processed produces). Finally I examined the economic and organizational aspects of traceability of many-compounded chains of foodstuff as well as the workmanship of meat industry companies on this field. Chapter six is about information systems of enterprises. I introduce the structure of ERP systems in a few words, which modules build it up then I sum up the special functions at food sector, since the traditional administration will be slightly modified at the foodstuff sector taking it into consideration that the control of production is forced to gather the information not only from the direct environment (supplier), but also to its suppliers from its suppliers and producers. In old days various documents changed hands among enterprises by fax and traditional mail. Sending mails and faxes are still used in business life but by way of EDI (Electronic Document Interchange) the same can be carried out with a much bigger speed. This made it reasonable that I dealt with possibilities of EDI in details, that can make the interchange of quality documents as well as realization of tracing. As a conclusion I show the examination of tracing facilities backed by informational systems of enterprises in meat industry with the help of three systems. The systems presented were measured personally by me during my visits at plants, with the co-operation of quality and informatics experts of these companies and by making deep interviews. In the last chapter I talk about national and sectorial information systems since in Hungary there can be found many national registration systems that try to co-ordinate the registrations compulsory according to law at various fields. The always changing demands and vigorous expectations meat challenges recently that can be met only if there is the widest scale of information available from all the necessary fields of product career, at this point we need an information system that functions well. The basis and essential condition of configurating and running such a system is to mark the livestock according to the same principles and methods nationwide, to register all of them together with the stockbreeders and breeding places at a central database and to trace all changes. Detailed will be dealt with the ENAR-system from the stock registration systems respectively the Rapid Alert System for Food and Feed as an example of product tracing information systems.