A dolgozat az idegen nyelvű matematikaoktatás egy kis területével, a felsőfokú, nem szakirányú idegen nyelvű matematikaoktatással foglalkozik. A kutatás elsődleges célja abban áll, hogy hozzájáruljon ennek a speciális tanítási-tanulási helyzetnek a didaktikai megalapozáshoz, és kiindulópontként szolgáljon további, a kéttannyelvű matematikaoktatásra vonatkozó kutatásokhoz. Másodlagos célként fogalmazódik meg a matematikadidaktika hagyományos kérdésfelvetéseinek lehetőség szerinti új aspektusokkal történő gazdagítása. A dolgozat első felében a felsőfokú, nem szakirányú idegen nyelvű matematikaoktatás elemzése történik, rávilágítva arra, hogy milyen összetett hatásrendszer kereszttüzében áll és milyen különböző elvárásoknak kell megfelelnie a matematikaoktatás e rendkívül speciális szeletének. A dolgozat második felében a kéttannyelvű matematikaoktatásra vonatkozó hipotézisek megfogalmazása ill. ezek vizsgálata – egy elméleti és két gyakorlati kutatás keretében – foglal helyet. A hipotézisek értékelése után a kéttannyelvű matematikaoktatásra vonatkozó jövőbeli kutatás egyik lehetséges iránya rajzolódik ki.

In der vorliegenden Arbeit setzt man sich mit einem kleinen Gebiet des bilingualen Mathematikunterrichts, nämlich mit dem nichtfachspezifischen (das Wort bezieht sich auf einen Unterricht, wo Mathematik nicht als Hauptfach, sondern als Nebenfach unterrichtet wird) bilingualen Mathematikunterricht im Hochschulbereich auseinander. Das primäre Ziel der Forschung bestand darin, einen Beitrag zu der didaktischen Grundlagenforschung dieser äußerst speziellen Lehr- und Lernsituation zu leisten, der als Ausgangspunkt für weitere Forschungen bezüglich des bilingualen Mathematikunterrichts dienen kann. Als ein sekundäres Ziel der Arbeit wurde weiterhin formuliert, durch Untersuchungen im Bereich des bilingualen Mathematikunterrichts je nach Möglichkeit die herkömmlichen Fragestellungen der Mathematikdidaktik durch neue Aspekte zu bereichern. In der ersten Hälfte der Arbeit wird an den nichtfachspezifischen bilingualen Mathematikunterricht im Hochschulbereich von unterschiedlichen Blickwinkeln herangegangen und dabei beleuchtet, im Schnittpunkt was für ein komplexes Spannungsfeldes diese spezielle Form des Mathematikunterrichts steht und welchen unterschiedlichen Erwartungen sie zu genügen hat. In der zweiten Hälfte werden Hypothesen bezüglich des bilingualen Mathematikunterrichts formuliert bzw. die zu deren Überprüfung durchgeführten Untersuchungen – eine theoretische und zwei empirische – dargestellt. Nach der Auswertung der Hypothesen wird eine mögliche Richtung der zukünftigen Forschung bezüglich des bilingualen Mathematikunterrichts skizziert.