A tanár-diák kommunikáció az oktatásban és a nevelésben

Dátum
2010-05-26T08:24:52Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Diplomadolgozatomban a tanár-diák között folyó középiskolai kommunikációt vizsgáltam. Kérdőíves felmérést végeztem a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium és a hajdúhadházi Szilágyi Dániel Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola pedagógusai valamint a 9. és 12. osztályos tanulók körében, majd a kapott válaszokat feldogoztam. A vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy az általunk vizsgált két középiskolában a tanárok szerint a tanulók kommunikációs készsége nem megfelelő, a diákok szókincsét hiányosnak tartják főként a szakmai szókészletüket. Többek tapasztalata szerint fokozatos romlás figyelhető meg, egyre nehezebben fejezik ki magukat a diákok. Mindezek ellenére a tanulók úgy gondolják, hogy nincsenek nehézségeik a kommunikációban, jól ki tudják fejezni és meg tudják értetni magukat. A tanárok nagyon fontosnak tartják a diákok kommunikációs készségek fejlesztését, saját tanítási óráikon úgy vélik, hogy átlagos mértékben tudják fejleszteni, és a középiskolai évek alatt is átlagos fejlődés figyelhető meg a diákok kommunikációjában. Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a tanári testbeszéd éppen azon elemei voltak a legjellemzőbbek, amelyek a kommunikációt elősegítik (le-fel sétálás, mosolygás, bólogatás). A kommunikációt megnehezítő, hátráltató, akadályozó tényezők pedig csak kis mértékben volt jelentek meg (hátratett kéz, összekulcsolt kéz, zsebre dugott kéz, csípőre tett kéz) a tanítási órákon. A diákok közel fele (51 %) tanáraikkal való kapcsolatukat oldottnak, könnyednek tartja, 51,9 % érez feszültséget, ezt a tanárok is megerősítették.. A tanulók 67% tartja úgy, hogy a tanár, mint „főnök a beosztotthoz” viszonyul hozzájuk. A tanárok többségében (58,8 %) demokratikusnak ítélik meg a diákokkal való kapcsolatukat. A diákok egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy tanáraikkal tanítási órán kívül is találkozzanak, és szerintük a tanárok kevéssé érdeklődnek iskolán kívüli dolgaik iránt. Ezzel szemben a tanárok szükségesnek tartják az iskolán kívüli kapcsolattartást is. A diákok úgy látják, hogy a tanár-diák kapcsolatnak az iskola falain belül kell maradnia, ezt erősíti meg, hogy problémáikkal sem fordulnak a tanáraikhoz.

Leírás
Kulcsszavak
tanár, diák, kommunikáció, oktatás, iskola
Forrás