Az érvényesség és a bejegyezhetőség kérdései az ingatlan-nyilvántartási eljárásban

Dátum
2010-05-29T09:34:36Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A magyar jogban napjainkban is gyakori az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett és a valós helyzet eltérésének problémája, és az ezekkel kapcsolatos számos nem kívánt, sokszor igen hosszantartó, bonyolult jogvita. Az ilyen típusú eltérések egyik oka, hogy a bejegyzéshez önmagában kevés az alapjául szolgáló okirat érvényessége, annak a jogszabály által taxatíve felsorolt kellékeket is tartalmaznia kell. Ugyanakkor előállhat olyan helyzet is, hogy a benyújtott okirat érvénytelensége ellenére bejegyző határozat születik, mivel az eljárásban – a nyilvánvaló érvénytelenség észlelésének esetét kivéve – az érvényesség nem, csak a bejegyezhetőség feltételei vizsgálhatóak. Dolgozatomban röviden vázolom az okiratok érvénytelenségének eseteit, annak megjelenését az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, majd ismertetem a bejegyezhetőség feltételeit. A polgári jog és az ingatlan-nyilvántartás kereteit is az alapelvei adják meg. Önmagában az a tény, hogy az érvényesség és a bejegyezhetőség feltételei eltérnek egymástól, egyes alapelvek sérelmét idézi elő, ugyanakkor szükséges más alapelvek érvényesüléséhez. Az egyes alapelvek ütközése a magánjogban igen gyakori. Röviden bemutatom – a teljesség igénye nélkül – azon alapelveket, melyek sérül(het)nek a jogalkalmazás során : az ésszerűség-, az igazságosság elvét, a jogbiztonság alapelvi követelményét, a jóhiszeműség és tisztesség elvét; majd részletesen tárgyalom a közhitelesség elvét, mely leginkább „érintett” a tárgyalt problémakör kapcsán. Munkám során magam is találkoztam olyan esettel, amikor a kérelmező tulajdonjogának bejegyzésére hanyag okiratszerkesztés miatt nem került sor. Mivel az ingatlan az egyik legjelentősebb vagyontárgy, elemi érdek fűződik hozzá, hogy az átruházásáról szóló szerződést készítők kellő körültekintéssel járjanak el munkájuk során.

Dolgozatom zárásaképpen bemutatok néhány olyan esetet, melyekben a Budapesti Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága elmarasztalta néhány tagját az okiratszerkesztés hiányosságai, a hiányok pótlásának hanyag elmulasztása, és az ügyfeleknek ezzel okozott jelentős károk miatt.

Leírás
Kulcsszavak
ingatlan-nyilvántartás, okirat, bejegyezhető, érvényes
Forrás