A 2022 elején kitört orosz-ukrán konfliktus jelentősen átalakította az Ukrajnában élők mindennapjait. A hirtelen bekövetkező krízishelyzet az oktatásra, így a pedagógusokra is hatást gyakorolt (Lagvilava, 2023; Чичук, Кучай, Гуттерер, & Вiзавер, 2024). Mivel a tanórán a pedagógusé az irányító szerep, így a tanórai események alakulását is nagyban befolyásolja a pedagógus, annak lelkiállapota (Kelemen, 1970; N. Kollár & Szabó, 2004). A disszertációs kutatásom keretein belül a tanórai tanár-diák kommunikációt vizsgálom, annak lehetséges változásait a krízishelyzet befolyásoltsága alatt. Általánosan elmondható, hogy a krízishelyzet hatással van az ember lelkiállapotára, viselkedésére, így a kommunikációjára is (Szecskő, 2000; Bolgár & Szekeres, 2009). Feltételezésem szerint a pedagógusok szorongásszintje meghatározó a tanórai tevékenységet, így a kommunikációt illetően. Egy kérdőíves felmérés keretein belül arra voltam kíváncsi, milyen szorongásszint mutatható ki a háború befolyásoltsága alatt dolgozó pedagógusok körében. A vizsgálat standard pszichológiai mérőeszközzel, a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás kérdőív kérdéseinek felhasználásával történt. Összesen 83 (66 kárpátaljai és 17 belső-ukrajnai), közoktatásban tevékenykedő pedagógus válaszai kerültek kiértékelésre. A válaszok kiértékelése és elemzése pszichológusi szupervízióval történt. Az összegyűjtött válaszok, részeredmények, partikuláris képet adnak a kárpátaljai és belső-ukrajnai pedagógusok lelkiállapotáról háborús krízishelyzet alatt. A tanulmány célja a részt vevő pedagógusok szorongásszintjének bemutatása a háborús krízis okozta nyomás alatt folytatott oktatói-nevelői tevékenység során.

Against the backdrop of the Russian–Ukrainian conflict that broke out in early 2022, the study of classroom communication in Ukraine has gained a sombre relevance. Although classroom teacher–student communication can be considered specific due to its institutional nature, it nevertheless constitutes part of the broader social system (Kozma, 2001; Hochstaffl, 2023). Consequently, the potential effects of external societal events warrant attention. Within the framework of my doctoral research, I examine classroom teacher–student communication and its potential changes under the influence of crisis conditions. In general, crisis situations affect individuals’ mental states and behaviour and, consequently, their communication (Szecskő, 2000; Bolgár & Szekeres, 2009). Since the teacher holds the leading role during lessons, classroom discourse is strongly influenced by the teacher and their psychological state (Antalné Szabó & Raátz, 2002; Antalné Szabó, 2008; Antalné Szabó, 2013; Kelemen, 1970; N. Kollár & Szabó, 2004). My assumption is that teachers’ anxiety levels significantly shape classroom activities and thus communication. In a questionnaire-based survey, I sought to explore the levels of anxiety detectable among teachers working under the influence of the war. The study employed a standard psychological measurement tool, the State-Trait Anxiety Inventory (STAI) by Spielberger. In total, the responses of 83 teachers (66 from Transcarpathia and 17 from inland Ukraine), all working in public education, were evaluated. The evaluation and analysis of the responses were carried out under psychological supervision. The collected responses yield partial results, offering a fragmentary picture of the mental state of teachers in Transcarpathia and inland Ukraine during the wartime crisis. The aim of the presentation is to introduce the anxiety levels of the participating teachers as they conduct their instructional and educational activities under the pressure of the war-induced crisis.