Otthon. Mit értünk voltaképpen e közismert szó alatt? Vajon az otthon értelmezése redukálható-e egy hatósági igazolványon szereplő címre, egy épületre, egy településre? Meglátásom szerint az otthon egy olyan, egyedülállóan sokoldalú kifejezés, amelyet rendkívül nehéz – talán lehetetlen – volna pontosan definiálni és ekként az élet, a tudományok ezerarcú világában egységesen használni. Talán nem tévedünk azzal a kijelentéssel, hogy otthon alatt az emberek többsége egy konkrét helyre, ingatlanra asszociál, amely a jog szemüvegén keresztül egy adott településen található olyan lakó- vagy tartózkodási hely, amely a természetes személy személyes és családi életének színteréül szolgál, ahol az ember nap mint nap nyugovóra tér és ahonnan az életét állandó jelleggel szervezi. E meghatározásnak immanens eleme az állandóság és a lakóhelyen történő tartózkodás, azaz a lakás céljára szolgáló ingatlan tényleges használata. E tanulmány témaválasztására térve okszerűen felmerül a kérdés: mennyiben tekinthetők az otthon, a lakóhely és az életvitelszerű lakáshasználat egymás szinonimáinak, illetve jogi értelemben mi adja a különbséget közöttük? Önmagában az életvitelszerű lakáshasználat értelmezése, igazolásának módja sem volt sokáig magától értetődő a közigazgatási ügyszakos ítélkezési gyakorlat tükrében, amelyet egyúttal a jogalkotónak az a döntése is kifejezésre juttat, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) 2024. július 1-jei hatállyal egzaktul meghatározta azt, hogy mit kell a jogalkalmazóknak életvitelszerű lakáshasználat alatt érteni. Ennek a törvénymódosításnak a földforgalmi perek ítélkezési gyakorlatára gyakorolt hatása esetelemző módszer útján egyelőre nem mérhető. Ennélfogva a 2024. július 1. előtti bírói gyakorlat analízise tud számunkra iránymutatást adni, jóllehet a jogirodalom e kérdés tudományos igényű vizsgálatának ezidáig nem szentelt figyelmet. A nem sokkal korábban hatályba lépett törvénymódosítás apropóján azonban időszerűnek tűnik tenni e hiátus felszámolásáért. Jelen dolgozat a földforgalmi perek sokrétűségére figyelemmel igyekezett az életvitelszerű lakáshasználat értelmezésével és igazolásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a közigazgatási peres eljárások terrénumán, alkotmányossági elveket is figyelembe vevő vizsgálódás révén bemutatni.