A Világon a Kárpát-medence bővelkedik a legnagyobb számban meggyfajtákkal és ezek klóntípusaival. Ehhez azonban elmondhatjuk, hogy a magyarországi nemesítők tájszelekciós és keresztezéssel végzett munkái járultak hozzá legnagyobb arányban. A nemesítés célok között szerepelnek a jobb genetikai tulajdonságok is, mint gombákkal szembeni ellenállóság növelése. Ezen paraméternek nagy jelentősége van, hiszen ez által a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége csökkenthető és csökken környezetünk terhelésére. A gazdasági növényeinket kárósító kórokozóknak és kártevőknek a természetes szelekció által nő az ellenálló képességük a különböző növényvédő szerekkel szemben. A növényvédő szer előállítók ennek érdekében új hatásmechanizmusú szereket állítanak elő. A növényvédelmi technikák során ezért próbálunk minél célzottabban az egyes károsító fajokra koncentrálni, hogy a hasznos élő szervezeteket ne pusztítsuk el, és ezzel az ökológiai egyensúlyt továbbra is biztosítsuk. A gyümölcsök higiéniája a gyümölcsültetvényekben kezdődik, a jó és tudás alapú gyakorlatok meghatározzák a betakarított termés mennyiségét és minőségét is. A betakarítás utáni technológiáknak pedig meghatározó tényezője az egészséges jó minőségű termés. Dolgozatomban meggyszemek felületi mikrobiális szennyezettségét vizsgáltam mennyiségi módszerrel, amik eltérő fungicides kezelésben részesültek a növényvédelem során. Három különböző táptalajt alkalmazva lemezöntéses módszerrel megvizsgáltam az aerob összcsíra számot, valamint az élesztő és penészgombák mennyiségét. Az eredmények között eltérések tapasztalhatóak, ami jelzést ad arra, hogy a meggytermesztés növényvédelme és a fajtahasználat megválasztása nagy jelentőséggel bír a termesztéstechnológia kialakításánál.