„A büntetőjog társadalmi rendeltetése az, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. Nincs önálló működési terepe, mint egyéb jogágaknak. Ezért más a büntetőjogi szankció, mint az egyéb jogágak reparáló, helyreállító vagy egyéb kötelességstatuáló szankciói. A büntetőjogi szankció ezért büntetés, ezért hátrányokozás. Szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek.”1 Ezen szankciók közül a pénzbüntetést szeretném kiemelni szakdolgozatomban, amely megoldást nyújt a bírák számára, hogy a büntetőjog ultima ratio jellege miatt az arányosság keretein belül maradva hozhassák meg az ítéletüket.
A téma teljeskörű kidolgozása szempontjából kiemelkedően fontos az alapvetőnek tekinthető fogalmak meghatározása, a pénzbüntetés kialakulásának történeti bemutatása, illetve dilemmáinak vizsgálata, annak érdekében, hogy a pénzbüntetések témaköréről átfogó képet kapjunk. A téma több dilemmát is tartalmaz, mint például a kutatásom folyamán visszatérő kérdésként megjelenő napi tételes rendszer, mely estén az eljáró hatóságok szempontrendszere nem tud kitérni az elkövető minden tulajdonságára. Vizsgálom továbbá a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségét. A pénzbüntetés mind a jelenlegi, mind a múltban fellelhető statisztikák alapján, közel azonos mutatókkal rendelkezik a kiszabott büntetések számában, mint a szabadságvesztés-szankció. Ez nem véletlen hiszen a büntetések és intézkedések többsége valamilyen feltételhez kötött, a pénzbüntetés ezzel szemben széles körben, általános jelleggel szabható ki.
A szankciórendszer megváltoztatása mindkét fent említett esetben rendkívül összetett folyamat, hiszen annak alulszabályozása nem megfelelő ítéletet eredményezhet, a túlszabályozása pedig még nagyobb terhet róna a bíróságokra. Szükséges a pénzbüntetés hazai bevezetése kapcsán feltérképezni azt is, hogy milyen nemzetközi megoldások léteznek és ezek milyen további hatást gyakorolnak a magyar büntetőjogra. A dolgozatom célja vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetések számát, valamint tehermentesíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket.