Pénzbüntetés a magyar büntetőjogban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSipos, Ferenc
dc.contributor.authorGöttlichter, Erich József
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-05-03T09:25:28Z
dc.date.available2019-05-03T09:25:28Z
dc.date.created2019-05-03
dc.description.abstract„A büntetőjog társadalmi rendeltetése az, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. Nincs önálló működési terepe, mint egyéb jogágaknak. Ezért más a büntetőjogi szankció, mint az egyéb jogágak reparáló, helyreállító vagy egyéb kötelességstatuáló szankciói. A büntetőjogi szankció ezért büntetés, ezért hátrányokozás. Szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása, amikor már más jogági szankciók nem segítenek.”1 Ezen szankciók közül a pénzbüntetést szeretném kiemelni szakdolgozatomban, amely megoldást nyújt a bírák számára, hogy a büntetőjog ultima ratio jellege miatt az arányosság keretein belül maradva hozhassák meg az ítéletüket. A téma teljeskörű kidolgozása szempontjából kiemelkedően fontos az alapvetőnek tekinthető fogalmak meghatározása, a pénzbüntetés kialakulásának történeti bemutatása, illetve dilemmáinak vizsgálata, annak érdekében, hogy a pénzbüntetések témaköréről átfogó képet kapjunk. A téma több dilemmát is tartalmaz, mint például a kutatásom folyamán visszatérő kérdésként megjelenő napi tételes rendszer, mely estén az eljáró hatóságok szempontrendszere nem tud kitérni az elkövető minden tulajdonságára. Vizsgálom továbbá a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásának lehetőségét. A pénzbüntetés mind a jelenlegi, mind a múltban fellelhető statisztikák alapján, közel azonos mutatókkal rendelkezik a kiszabott büntetések számában, mint a szabadságvesztés-szankció. Ez nem véletlen hiszen a büntetések és intézkedések többsége valamilyen feltételhez kötött, a pénzbüntetés ezzel szemben széles körben, általános jelleggel szabható ki. A szankciórendszer megváltoztatása mindkét fent említett esetben rendkívül összetett folyamat, hiszen annak alulszabályozása nem megfelelő ítéletet eredményezhet, a túlszabályozása pedig még nagyobb terhet róna a bíróságokra. Szükséges a pénzbüntetés hazai bevezetése kapcsán feltérképezni azt is, hogy milyen nemzetközi megoldások léteznek és ezek milyen további hatást gyakorolnak a magyar büntetőjogra. A dolgozatom célja vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetések számát, valamint tehermentesíteni a büntetés-végrehajtási intézeteket.hu_HU
dc.description.courseIgazságügyi Igazgatáshu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent49hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/266840
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectpénzbüntetéshu_HU
dc.subjectbüntetőjoghu_HU
dc.subjectspeciálprevencióhu_HU
dc.subjectgenerálprevencióhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Büntetőjoghu_HU
dc.titlePénzbüntetés a magyar büntetőjogbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)