A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán
A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán
Dátum
2010-01-15T08:33:14Z
Szerzők
Ádám, Gabriella
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A folyami szitakötők a szitakötők rendjének, azon belül a nagyszitakötők alrendjének egy önálló családját alkotják.
Hazánkban négy képviselőjük fordul elő: Gomphus (Stylurus?) flavipes flavipes – sárgás szitakötő;
Gomphus vulgatissimus vulgatissimus – feketelábú szitakötő; Ophiogomphus cecilia cecilia – erdei szitakötő;
Onychogomphus forcipatus forcipatus – csermely-szitakötő. A nevükhöz híven áramláskedvelő (reofil) fajok,
bár a G. vulgatissimus és a G. flavipes olykor holtmedrekből, halastavakból, kavicsbánya-tavakból is előkerül.
A vízfolyások vízminőségi állapotának romlása, valamint a vízhozamok szélsőséges ingadozásai, különösen a
kisvízfolyások esetében, kritikus mértékben csökkentik az élőhelyi feltételek módosulására érzékenyen reagáló
fajok túlélési esélyeit. Az ilyen típusú változások visszajelzésére (indikálására) igen alkalmasak a folyami
szitakötők, ezért fontos, hogy minél részletesebb adataink legyenek állományaik alakulásáról. Ehhez – az exuviumok
gyűjtése révén – viszonylag egyszerű és természetvédelmi szempontból kíméletes módszer áll rendelkezésünkre.
Ezzel az eljárással megbízható információkat szerezhetünk a fajok populációdinamikájáról, a kibújás időbeli
lefolyásáról, az ivararányról (protandria, proterogynia), a mortalitásról, az állatok méretének szezonális
változásáról. Az exuviumszám ismeretében az imágók, illetve a lárvák felmérésén alapulónál sokkal egzaktabb
anyagforgalmi szempontú megállapítások is tehetők. A makroszkopikus gerinctelenekkel végzett felmérő-értékelő
munka szükségességét a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és az EU Víz Keretirányelv egyaránt hangsúlyozza.
Közülük biomonitorozási célra a folyami szitakötők különösen alkalmasak, hiszen élőhelyeiken viszonylag nagy
egyedszámban fordulnak elő, ugyanakkor a táplálékláncnak közbülső tagjai, ezért denzitásuk változása érzékenyen
befolyásolja mind predátoraik, mind a prédaként szolgáló állatok egyedszámát.
Leírás
Kulcsszavak
folyami szitakötők, exuvium, Közép-Tisza, természetvédelem