A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán
| dc.contributor.advisor | Kozák, Lajos | |
| dc.contributor.author | Ádám, Gabriella | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2010-01-15T08:33:14Z | |
| dc.date.available | 2010-01-15T08:33:14Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2010-01-15T08:33:14Z | |
| dc.description.abstract | A folyami szitakötők a szitakötők rendjének, azon belül a nagyszitakötők alrendjének egy önálló családját alkotják. Hazánkban négy képviselőjük fordul elő: Gomphus (Stylurus?) flavipes flavipes – sárgás szitakötő; Gomphus vulgatissimus vulgatissimus – feketelábú szitakötő; Ophiogomphus cecilia cecilia – erdei szitakötő; Onychogomphus forcipatus forcipatus – csermely-szitakötő. A nevükhöz híven áramláskedvelő (reofil) fajok, bár a G. vulgatissimus és a G. flavipes olykor holtmedrekből, halastavakból, kavicsbánya-tavakból is előkerül. A vízfolyások vízminőségi állapotának romlása, valamint a vízhozamok szélsőséges ingadozásai, különösen a kisvízfolyások esetében, kritikus mértékben csökkentik az élőhelyi feltételek módosulására érzékenyen reagáló fajok túlélési esélyeit. Az ilyen típusú változások visszajelzésére (indikálására) igen alkalmasak a folyami szitakötők, ezért fontos, hogy minél részletesebb adataink legyenek állományaik alakulásáról. Ehhez – az exuviumok gyűjtése révén – viszonylag egyszerű és természetvédelmi szempontból kíméletes módszer áll rendelkezésünkre. Ezzel az eljárással megbízható információkat szerezhetünk a fajok populációdinamikájáról, a kibújás időbeli lefolyásáról, az ivararányról (protandria, proterogynia), a mortalitásról, az állatok méretének szezonális változásáról. Az exuviumszám ismeretében az imágók, illetve a lárvák felmérésén alapulónál sokkal egzaktabb anyagforgalmi szempontú megállapítások is tehetők. A makroszkopikus gerinctelenekkel végzett felmérő-értékelő munka szükségességét a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és az EU Víz Keretirányelv egyaránt hangsúlyozza. Közülük biomonitorozási célra a folyami szitakötők különösen alkalmasak, hiszen élőhelyeiken viszonylag nagy egyedszámban fordulnak elő, ugyanakkor a táplálékláncnak közbülső tagjai, ezért denzitásuk változása érzékenyen befolyásolja mind predátoraik, mind a prédaként szolgáló állatok egyedszámát. | hu_HU |
| dc.description.course | Természetvédelmi mérnöki szak | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 35 p. | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/91182 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | folyami szitakötők | hu_HU |
| dc.subject | exuvium | hu_HU |
| dc.subject | Közép-Tisza | hu_HU |
| dc.subject | természetvédelem | hu_HU |
| dc.subject.dspace | . | hu_HU |
| dc.title | A folyami szitakötők populációdinamikai vizsgálata a Tisza tiszafüredi szakaszán | hu_HU |