A dolgozat a bírósági önkény jelenségének pszichoanalitikai értelmezését adja, abszurd és súlyosan jogellenes bírósági döntésekre történő hivatkozással. Utal a bírósági önkény kártékonyságának össztársadalmi vetületeire és lehetséges megoldásmódokat is keres. A morálneurózis és a morálpszichózis antiszocialitásának egyik szegmense: a bírósági önkény működésére mutat rá. Hivatkozik a jelenség prehisztorikus, illetőleg őstörténeti eredetére, kiemelve annak atavisztikus jellegét. A dolgozat második része a jelenségegyüttes elméleti összegezését nyújtja. Egy új pszichoanalitikai jogi antropológiai szemléletmód: az erkölcsmentes jogrendszer elméletrendszerének kidolgozását említi fel a társadalmi progresszió szükségleteként.