Kutatási területem középpontjában az IFRS-ek egyedi pénzügyi kimutatások szintjén történő hazai bevezetése áll. Disszertációm témaválasztását az indokolta, hogy a magyarországi vállalatok IFRS-re történő áttérése kapcsán a halasztott adók pénzügyi kimutatásokba történő beemelését vizsgáljam. Dolgozatom megírása során kettős célt fogalmaztam meg. Egyrészt vizsgálom az IFRS-ekre áttérő magyarországi vállalatok jövedelemadó kezelésének megvalósítását, a halasztott adók felvételének, illetve az átcsoportosított jövedelemadók eltérő számviteli kezelésének hatását a vállalatok effektív adóterhelésére. Másodsorban célul tűztem ki a halasztott adót keletkeztető tényezők feltárását, valamint a halasztott adók információtartalma hasznosságának, lényegességének megállapítását az egyedi pénzügyi kimutatások szintjén. Az áttérés időhorizontjába a 2016-2021 között áttérő vállalatok kerültek, így mindezeket figyelembe véve egy 192 társaság adatait tartalmazó adatbázis került kialakításra, mely a fenti idősávot tekint az áttérő magyarországi vállalatok teljes adatbázisa, így az elvégzett elemzéseim az adott minta alapján a megjelölt időhorizontra reprezentatívnak tekinthetőek. Megállapítottam, hogy az IFRS-re történő áttérés, bár vállalati szinten hatással van a vállalatok által kimutatott adóráfordításra és effektív adóterhelésre, ez a hatás a statisztikai elemzések eredményei alapján a minta egészét tekintve alacsonynak mondható. A magyarországi szabályrendszerre alapozva meghatároztam egy mutatószámrendszert, mely a törvényes adókulcshoz mérve mutatja a folyó évi tényleges adóterhelés eltérését, ezáltal a rendszerek távolságát, a halasztott adók kimutatása miatti időbeli eltérések okozta adóhatások eltérését és végsősoron az nyereségadóként kezelt egyéb adók miatti adóhatások tényleges adóterhelésre gyakorolt hatását. The research focuses on the domestic implementation of IFRS at the level of individual financial statements. The reason for choosing this topic for my doctoral dissertation was to investigate the inclusion of deferred taxes in financial statements in the context of the transition of Hungarian companies to IFRS. In writing my thesis, I had two major objectives. On the one hand, I examine the implementation of the income tax treatment of Hungarian companies transitioning to IFRS, the impact of the inclusion of deferred taxes and the different accounting treatment of reclassified income taxes on the effective tax burden of companies. Secondly, I aim to identify the factors causing deferred taxes and to evaluate the usefulness and relevance of the information content of deferred taxes at the level of companies’ individual financial statements. The time horizon of the transition included companies transitioning between 2016 and 2021, so taking all these into account, a database of 192 companies was created, which is the complete database of Hungarian companies transitioning in the above time horizon, so the analyses I performed can be considered representative for the given population for the time horizon indicated. I conclude that, although the transition to IFRS has an impact on the tax expense and effective tax burden reported by companies at the company level, this impact is low for the sample as a whole, based on the results of the statistical analysis. Based on the Hungarian regulatory framework, I have defined a set of indicators that shows the difference in the current year effective tax burden relative to the statutory tax rate, and hence the distance between systems, the difference in tax effects due to temporary differences in the recognition of deferred taxes and, ultimately, the impact on the effective tax burden of tax effects due to other taxes treated as income taxes.