Fagocita aktivitás mérésére szolgáló módszerek analitikai teljesítményének vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBaráth, Sándor
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézethu_HU
dc.contributor.authorJuhász, Zsófia
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentKapitány, Anikó
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Klinikahu_HU
dc.date.accessioned2015-06-22T11:48:13Z
dc.date.available2015-06-22T11:48:13Z
dc.date.created2015
dc.description.abstractA fagocitózis folyamatának, pontosabban a neutrofil granulociták funkciójának vizsgálata igen fontos, mivel a csökkent fagocita aktivitás következtében a szervezet fokozottan ki van téve a különböző fertőzéseknek. A fagocitáló sejtek alacsony száma, vagy valamely zavara olyan betegségek kialakulását eredményezi, mint pl. LAD, CGD, Chediak–Higashi-szindróma. Ezen kórképekben a fagociták adhéziós képessége, illetve az oxidatív burst folyamata károsodott. A fagocita funkció vizsgálatra többféle módszer áll rendelkezésre. Munkánk során egy áramlási citometriás módszer beállítását végeztük el és hasonlítottuk össze egy korábban alkalmazott kemilumineszcens módszerrel. Ennek során párhuzamos méréseket végeztem, s a mintákat mindkét módszerrel megvizsgáltam. Az összehasonlíthatóság érdekében szükséges volt egy egységes paraméter kialakítására, ezért mindkét módszer esetében a stimulált és a stimulálatlan mintákra kapott mérési eredményekből egy ún. stimulációs indexet számítottunk. A stimulációs index segítségével már össze tudtuk hasonlítani a két metodikát. Intra-assay variabilitás mérések segítségével összehasonlítva a két módszer analitikai teljesítőképességét, a FagoFlow kit CV%-a (9%) alacsonyabbnak adódott a kemilumineszcens mérés CV%-ához (14%) képest. Minthogy a minta szállításának módja befolyásolhatja a granulociták funkcióját, megvizsgáltam, hogy a laboratóriumba történő mintaszállítási mód milyen hatással van a mérési eredményekre. A kapott stimulációs indexeket összehasonlítva a csőpostán valamint a kézben történő mintaszállítás között nem volt különbség, a csőpostán történő szállítás nem befolyásolta a sejtek funkcióját. Összességében az áramlási citometriás módszer gyors, megbízható és a kemilumineszcens módszerrel szemben az interferáló tényezők által kevésbé befolyásolt módja a fagocita funkció vizsgálatának.hu_HU
dc.description.correctorP.J.
dc.description.courseorvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikushu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.coursespecOrvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent30hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/214564
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsNevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/*
dc.subjectfagocitózishu_HU
dc.subjectáramlási citometriahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleFagocita aktivitás mérésére szolgáló módszerek analitikai teljesítményének vizsgálatahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)