Kutatásom célja, hogy munkakörnyezetben tegyem próbára a Dunning–Kruger hatás jelenlétét, a korábbi oktatási-vizsga környezetben végzett vizsgálatokkal ellentétben. A hatás megjelenésének vizsgálatát kvalitatív és kvantitatív – Pearson és Spearman korreláció, valamint többváltozó regresszió analízis – módszerek alapozták meg. Jelen kutatás célja megvizsgálni, hogy megfigyelhető-e a Dunning–Kruger hatás jelenléte a kereskedelemben dolgozó munkavállalók körében? A kutatást egy teljesítmény értékelési szempontrendszer kialakításával kezdtem a Repertoár rács interjú technika felhasználásával. A boltvezetőkkel készült félig strukturált interjúk adataiból elkészítettem a szempontrendszert, amely tükrözi azokat a teljesítménykomponenseket és attitűdöket, amelyek a legfontosabb értékek a vizsgálatban résztvevő boltok számára. Ezt követően az elkészült szempontrendszer segítségével egy ötfokozatú Likért skála mentén a résztvevő boltok munkavállalóinak és vezetőinek értékelni kellett kollégáikat. A vizsgálat eredményei szerint elmondható, hogy a Dunning–Kruger hatás megjelenik a munkavállalói önértékelésben. Következtetésképp megállapítható, hogy a gyengébben teljesítő munkavállalók gyakrabban túlértékelték a teljesítményüket, összevetve társaik és vezetőik értékelésével. Ezzel szemben a jól teljesítő munkavállalók általában pontosabban vagy inkább alábecsülték teljesítményüket, szintén a társaik és vezetőik értékelésével összevetve.