Mozgásszegény életmódhoz vezető tényezők és azok hatásai az iskola előtt álló óvodások esetében

dc.contributor.advisorFekete, Eszter
dc.contributor.authorKecskés, Bettina Barbara
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-06-24T08:46:16Z
dc.date.available2021-06-24T08:46:16Z
dc.date.created2021-04-30
dc.description.abstractAz internettel együtt fejlődő információs és kommunikációs technológiák, olyannyira részesei lettek életünknek, hogy az egyik vezető okká váltak a mozgásszegény életmód kialakulásában. Előzetes kutatásaink alapján, ez a fajta életmód egyik elkerülhetetlen hozadéka a testtartás hibák kialakulásának, amelynek jelei már kisgyermekkorban is megfigyelhetőek. Ezért, a szakdolgozat során arra is kerestük a választ, hogy az óvodás korosztály számára a megváltozott testtartás megnehezíti-e az iskolaéretté válás folyamatát? A vizsgálatainkkal célunk volt felmérni az iskola előtt álló, 5-7 éves óvodások iskolaérettséghez szükséges részképességeiket és készségeiket. Fizikális vizsgálattal néztük a testi fejlettséget, és hogy egyes testrészek eltérnek-e a fiziológiástól. Vizsgáltuk a gerinc mobilitását, az izmok hajlékonyságát és izomerejét, amelyek szükségesek a helyes testtartáshoz. A mozgásfejlettség felméréséhez, vizsgáltuk a dominanciák és a testséma meglétét, az egyensúlyozó rendszer állapotát, a lateralitást, valamint a térben való tájékozódást. A kérdőíves kutatásban, kitértünk a gyermekek születési körülményeire, azon belül is a mozgásfejlődést befolyásoló eseményekre (elhúzódott vajúdás és /vagy szülés, magzat nyakára tekeredett köldökzsinór...). A gyermekek esetleges meglévő betegségeire, a családi és otthon körülményeire, szociális viselkedésére, kedvelt és rendszeres szabadidős tevékenységeire. A felmért csoportunk 20 gyermekből állt, melyből 11 fiú és 9 lány volt. A gyermekek a Svetits Katolikus Óvodába járó, 5-7 évesek voltak. A vizsgálatainkkal nyert eredmények beigazolták a feltevéseinket, miszerint a felmért óvodások 30%-a különböző digitális eszközöket használ napi szinten, 2-4 órára is, ezáltal a mozgásszegény életmód kialakulásának esélyét jelentősen növelve. Továbbá, a felmérésben résztvevő gyermekek 75%-ánál voltak láthatóak a testtartás hibákra utaló elváltozások. Vizsgáltuk az elhízást, mint lehetséges problémát már óvodás korban is, amely 5%-ban volt jelen, amely szintén befolyásolja az iskola éretté válás folyamatát. A helytelen testtartás okozta mozgásfejlettségbeli elmaradásokkal 55%-ban találkozhattunk a felmérés során. Mindezeket látva, fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet az iskola éretté válás folyamatára, hogy a gyermekek számára az iskola kezdés ne okozzon gondot, és a későbbiekben, felnőttként is egészséges életet tudjanak folytatni.hu_HU
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/312798
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectiskolaérettséghu_HU
dc.subjectmozgásszegény életmódhu_HU
dc.subjectdigitális eszközökhu_HU
dc.subjectóvodásokhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titleMozgásszegény életmódhoz vezető tényezők és azok hatásai az iskola előtt álló óvodások esetébenhu_HU
Fájlok