Globalization and urbanization pose a number of challenges for different settlements. Stakeholders seek to cure global problems through sustainable projects. Since the Brundtland Commission's definition of sustainable development in 1987, the approach to sustainability has permeated all dimensions of the economy, including the environmental dimension. In Hungary, IBM conducted a study (Lados - Horváthné Barsi, 2011), in which the search for green, sustainable solutions defined in the definition of a livable city plays a key role. The characteristics of sustainable cities, that they are resilient to disasters, return to equilibrium after a shock has occurred (Seeliger, Turok, 2013). Resilience can also be mentioned as one of the pillars of sustainability. In a UN-Habitat statement, resilience refers to the ability of any urban system to withstand and recover from multiple shocks and to maintain the continuity of its services (OECD, 2018). In my study, I would like to present the results of the environmental index and the Environmental Urban Resilience Index (EURI) of the four largest cities selected on the basis of the population in the easternmost and westernmost counties of the country.

A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.