A munkám során a célom az volt, hogy választ találjak Debrecen népességének térszerkezeti változásának irányára és dinamikájára, valamint összevessem ennek a folyamatnak a kapcsolatát a helyi közösségi közlekedési hálózat fejlődésével. A kutatás fókuszában Debrecen központi belterületén kívül eső, de a közigazgatási területen belüli városrészek szerepeltek, mely mintaterületen az ún. belső szuburbanizáció jeleit kerestem. Megállapítottam, hogy a folyamat eltérően jelentkezik a város különböző részein, átformálva az adott városrészek arculatát és népességi szerkezetét egyaránt. Ezzel szemben a közösségi közlekedés - legfőképp infrastruktúrális okokból - ezt a térszerkezeti változást csak részben tudta lekövetni a vizsgált időszak tekintetében. A népességi változáshoz objektumállomány vizsgálata, valamint grid adatbázis állt rendelkezésemre, míg a közösségi közlekedést a hivatalos menetrendi és hálózati adatok alapján vizsgáltam meg. During my work, my goal was to find an answer to the direction and dynamics of the change in the spatial structure of Debrecen's population, as well as to compare the relationship of this process with the development of the local public transport network. The focus of the research was on neighborhoods outside the central inner area of Debrecen, but within the administrative area, in which sample area the so-called I was looking for signs of inner suburbanization. I found that the process manifests itself differently in different parts of the city, reshaping both the image and the population structure of the given parts of the city. On the other hand, public transport - mainly for infrastructural reasons - could only partially follow this change in spatial structure in the period examined. For the population change, I had access to the object stock analysis and the grid database, while public transport was examined based on the official timetable and network data.