ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország földellátottsága jó, energiafüggősége nagy, ezért a főbb szántóföldi növények termesztése mellett fontos energianövényeket is termeszteni. A hagyományos szántóföldi növénytermesztésben az élelmiszer-alapanyag termelés mellett nagy jelentősége van az energia előállításban a kukoricának, őszi búzának, a napraforgónak, illetve az őszi káposztarepcének. A felsorolt gabonanövények a bioetanol, míg az olajnövények a biodízel előállításában játszanak fontos szerepet. A hagyományos szántóföldi növénytermesztés mellett a fás szárú energiaültetvények jelentősége is egyre nagyobb Magyarországon. Ez annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági élelmiszertermelésből kikerülő területek célültetvényeként jól hasznosíthatóak. A jelenlegi támogatási igényeket vizsgálva, 2011-re előrejelzések alapján mintegy 6-7 ezer hektár energiaültetvény jelenhet meg a piacon, melynek háromnegyede fás szárú energiaültetvény lesz. Az eddigi telepítési adatokat tekintve azonban hazánkban 2030-ig megközelítőleg 200-230 ezer hektár energiaültetvény telepítésére lehet számítani. A fás szárú energiaültetvényekről lekerülő energetikai alapanyagok néhány regionális biomassza üzem megépítését igényli a jövőben. Véleményem szerint azonban, hazánkban a biomassza üzemek építése csak úgy akkor valósulhat meg, ha az energetikai, a mezőgazdasági, a vidékfejlesztési és a környezetvédelmi problémákat együttesen kezeli a kormány, aminek feltétele az egyes minisztériumok összehangolt munkája is. Annak érdekében, hogy a hagyományos szántóföldi növényeket, illetve a fás szárú energiaültetvényeket gazdaságosságuk szempontjából össze tudjam hasonlítani az egyes kultúrákra elkészítettem a költségnemenkénti számításokat, illetve eredménykalkulációkat végeztem. A gazdaságossági számításoknál nominális- és dinamikus összehasonlító elemzéseket végeztem támogatott és nem támogatott környezetben. Mivel a fás szárú energiaültetvények 12-16 évig foglalják el a területet telepítést követően, ezért számításaimat 12 éves időintervallumra készítettem el, A nominális számítások esetén a vizsgált növényi kultúrák között sorrendet alakítottam ki a 12 év alatt elérhető fedezeti hozzájárulásuk alapján.
Dinamikus mutatók esetében a nettó jelenérték (NPV, Net Present Value), a belső megtérülési ráta (IRR, Internal Rate of Return), a jövedelmezőségi index (PI, Profitability Index), és a dinamikus megtérülési idő (Discounted Payback Method) mutatókat számoltam ki. A dinamikus mutatók érzékenységvizsgálata során elemeztem, hogy a hitelkamat, a hitelösszeg és a kalkulatív kamatlábban bekövetkező változások hogyan hatnak a nettó jelenérték, a jövedelmezőségi index, a belső megtérülési ráta és a megtérülési idő értékeire. A nominális-, és dinamikus számítások elvégzését követően vetésszerkezeti modellezést végeztem, mivel az ágazati elemzések nagyon fontosa, de nem pótolhatják a rendszerszemléletű megközelítési módot. Célszerű mindig az adott gazdaság rendelkezésre álló erőforrásait figyelembe venni, illetve a külső gazdasági környezetet is. A számításoknál egy 500 hektáros vegyes talajadottságokkal rendelkező mintagazdaság modellezésén keresztül mutattam be a rendszerszemléletű elemzés előnyeit és szükségességét. Megállapítottam, hogy rövidtávon a hagyományos szántóföldi növények versenyképesebbek az energiaültetvényekkel szemben, mivel magas piaci és termelési kockázat ellenére folyamatos bevételt biztosítanak a gazdálkodóknak. Hosszútávon a lineáris programozási modellek alapján megbízható jövedelemforrásnak bizonyulnak az energiaültetvények is. 12 éves időintervallumot vizsgálva a magas jövedelmű fás szárú energiaültetvények együttes részesedése az 500 hektáros mintagazdaságból mindösszesen 46%, a terület többi részét hagyományos szántóföldi növényekkel célszerű hasznosítani támogatott és nem támogatott környezetben egyaránt. Ebben lényeges szerepe van annak, hogy a fás szárú energianövények betakarítási ciklusa 2-3 éves, ami különösen a kezdeti időszakban, támogatástól függően csak a 2.-6. évben jelent pozitív kumulált fedezeti hozzájárulás mérleget. Támogatott és nem támogatott környezetben ugyanolyan versenyhelyzetben vannak az egyes növényi kultúrák. A hagyományos szántóföldi növények mellett a fás szárú energiaültetvények is versenyképesek a szántóföldi növénytermesztésben, ami új alternatív biomassza hasznosítási lehetőséget jelent. A vetésszerkezeti eredmények azt bizonyítják, hogy a fás szárú energiaültetvényeknek van létjogosultságuk a termelési szerkezetben. Mielőtt egy gazdaság úgy dönt, hogy a vetésszerkezetébe szeretné beépíteni a fás szárú energia ültetvényeket is mindenképpen indokolt a gazdaság adottságaihoz illeszkedő vetésszerkezeti modell elkészítése és ennek eredményeinek felhasználása a döntéshozásban. Érzékenységvizsgálat alapján megállapítottam, hogy az összes energetikai faültetvényre kapott felső rugalmassági határérték nagy intervallumok között változhat (felső határ a végtelen), anélkül, hogy a termelési szerkezetben változás következne be, ezért kellő alapossággal állítható, hogy kisebb mértékben befolyásolja az energiaültetvényeket az árváltozás, mint a hagyományos szántóföldi növényi kultúrákat. SUMMARY

Hungary’s land endowment is good, energy dependence is high, and therefore, it is practical to deal with energy crops besides producing the main arable crops. In the conventional arable crop production the corn, winter wheat, sunflower, and winter colza are of great significance in the energy production. The above listed cereals play an important role in bioethanol production and the oil crops are suitable for producing biodiesel. The significance of woody energy crops is increasing in Hungary as well. This is due to the lands getting out of agricultural food production that can be well utilized. Analyzing the present subsidy requests, according to the forecasts about 6-7 thousand hectare energy orchard can appear on the market by 2011, and three-quarter of it will be woody energy plantation. However, regarding the plantation data so far, in Hungary approximately with 200-230 hectare energy orchard can be counted by 2030. The energy raw materials from woody energy orchards require the building of several regional biomass plants in the future. In my opinion, however, the building of biomass plants can only be realized in our country if the government manages the problems of agriculture, rural development and environment protection jointly, which assumption is the coordinated work of various ministries as well. In order to be able to compare the economics of conventional arable crops and woody energy orchards I made cost and outcome calculations for the cultures. For the economics calculations I made nominal and dynamic comparative analyses. Since woody energy crops occupy the land for 12-16 years, I counted with 12 years and according to this willow had the highest average gross margin (181 thousand Ft/ha). In the sequence then comes the locust (163 thousand Ft), corn (154 thousand Ft), poplar (150 thousand Ft), winter colza and winter wheat (129 thousand Ft), and the sunflower (82 thousand Ft). These specific gross margin values involve the area payments as well. The investment return on time is strongly influenced by the length of harvesting cycle, so I made my calculations with cumulative gross margin for each crop. If the normative subsidy and the plantation grant to be applied for are also considered, positive gross margin can be reached by the third year in cases of locust and willow, and for the second year with poplar. This means that all three energy crops return after the first harvest. Under non-supported environment the sequence of return is unchanged; however it extends to the second harvesting cycle, so the investment returns for the fourth year for poplar, and for the sixth year in cases of willow and locust. By the end of 12th year the sequence of cumulative gross margin values is the same as the average one. In the case of dynamic indices among the energy crops the poplar’s value of NPV is the highest which is followed by willow and locust. In the course of sensitivity analyses I examined what effects the changes in the parameter values of key importance (credit interest, maximum amount of credit, calculative interest rate) have on the net present value, internal interest rate, profitability index and the return on time of the investment.

I set the following results according to the calculations with area payments – the best results can be reached by poplar among the three examined energy crops; – if one should choose from the investment of locust and willow, according to the actual credit interest, the willow is worth to be chosen over 11.8% interest rate and below this rate the locust is more competitive; – the decrease of own equity can generate a significant NPV decrease for all three orchards; – the increase of credit amounts means a more perceptible NPV decrease in cases of higher credits; – the return changes over 12% interest rate from 6 to 9 years in cases of locust and willow; – the return of poplar happens up to 10% interest rate for the fourth year, and over it for the sixth year. This means that we can count with smaller risk, since the orchard returns faster and we can produce profit in shorter time compared to the locust and willow. According to the calculations with considering the area payment and plantation grant I set that: – The value of IRR is 61% for locust, 100.6% for willow and 143% for poplar in the lowest cases. – According to PI the invested money returns 5 times for locust. From the interest rate of 8% on by the increase of 2 percentages the years of return always decrease by one. In case of willow the invested money returns 5 times at 8% interest rate and 4 times at an interest rate of 10-14%. Both orchards return 3 times at an interest rate of 16-18%. The poplar returns 5 times at 8%, 4 times at 10-12% and 3 times over 14%. – In all combinations the return on time is 3 years for the locust and willow. In case of poplar we can get back the invested money in the second year. – The corporate cost of capital is 8.3-8.4%. Since the IRR value is higher in all examined combinations, therefore the investment is worth to implement based on this index as well.

After the nominal and dynamic calculations I made a crop structure modeling, since the enterprise analyses are very important, but these cannot substitute the systematic approach. It is practical to consider the resources and the external economic environment of the given farm as well. For the calculations I presented the advantages and necessity of the systematic analysis through the modeling of a 500 hectare sample farm with mixed soil conditions. I found that on short term the conventional arable crops are more competitive that the energy orchards, since they ensure continuous turnover for the farmers in the face of market and production risk. On long term the energy orchards are also reliable source of income based on the linear programming models. For the interval of 12 years the joint rate of high-income woody energy crops is 46% of the 500 hectare sample farm, and the other part of the land is practical to utilize with conventional arable crops with and without subsidy as well. The harvesting cycle of woody energy crops, which is 2-3 years, has a significant role in it, because especially in the initial period depending on the subsidy we can only realize positive cumulative gross margin balance from year 2-6. The crop cultures are in the same competition in supported and non-supported environment. In the field crop production woody energy orchards are also competitive compared to the conventional arable crops, which means a new alternative biomass utilization opportunity. The crop structure results prove that the woody energy orchards do have a place in the production structure. Before a farm would make a decision about building the woody energy crops into its production structure, it is justified to create a crop structure model that fits to the circumstances of the farm and to use these results in the decision-making. Based on the sensitivity analysis I found that all the upper flexibility limits of the energy orchards can vary within large intervals (the upper limit is the infinite) without a change would happen in the production structure, therefore, it can be soundly stated that the price change affects the energy orchards less than the conventional arable cultures.