A Crohn-betegség farmakoterápiájának áttekintése
| dc.contributor.advisor | Pórszász, Róbert | |
| dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
| dc.contributor.author | Éles, Attila | |
| dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.opponent | Szentmiklósi, József András | |
| dc.contributor.opponent | Drimba, László | |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
| dc.contributor.opponentdept | Kenézy Kórház Aneszteziológiai és Intenziv Therápiás Osztály | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2015-11-20T11:16:27Z | |
| dc.date.available | 2015-11-20T11:16:27Z | |
| dc.date.created | 2015-10-10 | |
| dc.description.abstract | A Crohn-betegség etiológiája továbbra sem ismert, ami jelentősen megnehezíti a betegség kezelését. A terápia célja a tünetekért felelős gyulladás csökkentése és ezáltal a remisszió elérése és fenntartása, a beteg életminőségének javítása. A Crohn-betegség legrégebb óta alkalmazott szerei közé tartoznak az aminoszalicilátok, amelyeket enyhébb betegségben és a fenntartó kezelésben használnak. A súlyosabb állapotú betegeknél évtizedek óta használják a glukokortikoidokat, az immunszuppresszív szereket és egyes antibiotikumokat. A betegség kezelésében az elmúlt években jelentős újítások mentek végbe. A változás talán legfőbb eleme, hogy megjelentek a kezelésben az új, ún. biológiai szerek, amelyek egyre hatékonyabbak a gyógyszeres kezelésre rezisztens esetekben, valamint a szövődményes betegség kezelésében. Jelenleg is folynak különböző kutatások, amelyek további biológiai szerek hatásait vizsgálják. Legtöbb közülük a proinflammatorikus cytokinek, adhéziós molekulák gátlása vagy a T-sejtek stimulációjának blokkolása útján fejtik ki a hatásukat. A három talán legígéretesebb új molekula az ustekinumab, a SMAD7 antiszensz oligonukleotid és a vedolizumab. Az elmúlt évben a vedolizumab használatát a középsúlyos és súlyos, anti-TNF terápiára nem megfelelően reagáló Crohn-betegeknél az USA-ban és több európai országban is engedélyezték. Az ustekinumab és a SMAD7 antiszensz oligonukleotid hatásosságát és biztonságosságát még vizsgálják. | hu_HU |
| dc.description.corrector | hbk | |
| dc.description.course | általános orvostudományi | hu_HU |
| dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 46 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/218708 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights | Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország | * |
| dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/ | * |
| dc.subject | Crohn | hu_HU |
| dc.subject | Crohn-betegség | hu_HU |
| dc.subject | farmakoterápia | hu_HU |
| dc.subject | biológiai terápia | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány::Farmakológia | hu_HU |
| dc.title | A Crohn-betegség farmakoterápiájának áttekintése | hu_HU |