Szerkesztői előszó

dc.creatorTakács, Miklós
dc.date2011-07-01
dc.date.accessioned2020-09-11T08:36:24Z
dc.date.available2020-09-11T08:36:24Z
dc.descriptionA trauma szó csakis alakzatként kerülhet át olyan tudományterületekre, mint az irodalomtudomány vagy a kultúratudomány. Sőt, a terminust a baleseti sebészettől kölcsönző pszichológia és pszichoanalízis is alakzatokban tudja a saját traumafogalmát meghatározni. A pszichopatológiából vett ismérvek szerint a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) egyik jellemzője az elfojtás, mely könnyen párhuzamba állítható a kihagyás alakzatával, egy másik szimptóma, az ismétlés(kényszer) pedig az egyik legalapvetőbb retorikai megoldások közé tartozik. A megfeleltetések sorát lehetne folytatni, de kétségkívül félrevezető következtetésekre is vezethetnek, mint ahogyan a traumadiskurzus nyitányakor, a kilencvenes évek elején a „dekonstruktív” traumaelmélet valóban elkövetett efféle következetlenségeket. Az immár két évtizedre visszatekintő interdiszciplináris bölcsészettudományi irányzat sikere viszont abban is mérhető, hogy viszonylag hamar, egy évtizeden belül megszülettek az ezekre a hibákra rávilágító kritikák is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a traumaelméletet elemzésekben alkalmazó tanulmányokat több, elméleti reflexiókat tárgyaló írás is megelőzze.
dc.descriptionA trauma szó csakis alakzatként kerülhet át olyan tudományterületekre, mint az irodalomtudomány vagy a kultúratudomány. Sőt, a terminust a baleseti sebészettől kölcsönző pszichológia és pszichoanalízis is alakzatokban tudja a saját traumafogalmát meghatározni. A pszichopatológiából vett ismérvek szerint a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) egyik jellemzője az elfojtás, mely könnyen párhuzamba állítható a kihagyás alakzatával, egy másik szimptóma, az ismétlés(kényszer) pedig az egyik legalapvetőbb retorikai megoldások közé tartozik. A megfeleltetések sorát lehetne folytatni, de kétségkívül félrevezető következtetésekre is vezethetnek, mint ahogyan a traumadiskurzus nyitányakor, a kilencvenes évek elején a „dekonstruktív” traumaelmélet valóban elkövetett efféle következetlenségeket. Az immár két évtizedre visszatekintő interdiszciplináris bölcsészettudományi irányzat sikere viszont abban is mérhető, hogy viszonylag hamar, egy évtizeden belül megszülettek az ezekre a hibákra rávilágító kritikák is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a traumaelméletet elemzésekben alkalmazó tanulmányokat több, elméleti reflexiókat tárgyaló írás is megelőzze.
dc.formatapplication/pdf
dc.identifierhttps://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/3984
dc.identifier10.37415/studia/2011/3–4/2–3.
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/295808
dc.languagehun
dc.publisherDebreceni Egyetemi Kiadó
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/3984/3851
dc.rightsCopyright (c) 2011 Studia Litteraria
dc.sourceStudia Litteraria; Vol. 50 No. 3–4 (2011): A trauma alakzatai; 2–3.
dc.sourceStudia Litteraria; Évf. 50 szám 3–4 (2011): A trauma alakzatai; 2–3.
dc.source2063-1049
dc.source0562-2867
dc.titleSzerkesztői előszó
dc.titleSzerkesztői előszó
dc.typeinfo:eu-repo/semantics/article
dc.typeinfo:eu-repo/semantics/publishedVersion
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
Studia Litteraria 2011-3-4 A trauma alakzatai-4-5.pdf
Méret:
46.09 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format