Szerkesztői előszó
| dc.contributor.author | Takács, Miklós | |
| dc.date.accessioned | 2020-09-11T08:36:24Z | |
| dc.date.available | 2020-09-11T08:36:24Z | |
| dc.date.issued | 2011-07-01 | |
| dc.description.abstract | A trauma szó csakis alakzatként kerülhet át olyan tudományterületekre, mint az irodalomtudomány vagy a kultúratudomány. Sőt, a terminust a baleseti sebészettől kölcsönző pszichológia és pszichoanalízis is alakzatokban tudja a saját traumafogalmát meghatározni. A pszichopatológiából vett ismérvek szerint a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) egyik jellemzője az elfojtás, mely könnyen párhuzamba állítható a kihagyás alakzatával, egy másik szimptóma, az ismétlés(kényszer) pedig az egyik legalapvetőbb retorikai megoldások közé tartozik. A megfeleltetések sorát lehetne folytatni, de kétségkívül félrevezető következtetésekre is vezethetnek, mint ahogyan a traumadiskurzus nyitányakor, a kilencvenes évek elején a „dekonstruktív” traumaelmélet valóban elkövetett efféle következetlenségeket. Az immár két évtizedre visszatekintő interdiszciplináris bölcsészettudományi irányzat sikere viszont abban is mérhető, hogy viszonylag hamar, egy évtizeden belül megszülettek az ezekre a hibákra rávilágító kritikák is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a traumaelméletet elemzésekben alkalmazó tanulmányokat több, elméleti reflexiókat tárgyaló írás is megelőzze. | en |
| dc.description.abstract | A trauma szó csakis alakzatként kerülhet át olyan tudományterületekre, mint az irodalomtudomány vagy a kultúratudomány. Sőt, a terminust a baleseti sebészettől kölcsönző pszichológia és pszichoanalízis is alakzatokban tudja a saját traumafogalmát meghatározni. A pszichopatológiából vett ismérvek szerint a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) egyik jellemzője az elfojtás, mely könnyen párhuzamba állítható a kihagyás alakzatával, egy másik szimptóma, az ismétlés(kényszer) pedig az egyik legalapvetőbb retorikai megoldások közé tartozik. A megfeleltetések sorát lehetne folytatni, de kétségkívül félrevezető következtetésekre is vezethetnek, mint ahogyan a traumadiskurzus nyitányakor, a kilencvenes évek elején a „dekonstruktív” traumaelmélet valóban elkövetett efféle következetlenségeket. Az immár két évtizedre visszatekintő interdiszciplináris bölcsészettudományi irányzat sikere viszont abban is mérhető, hogy viszonylag hamar, egy évtizeden belül megszülettek az ezekre a hibákra rávilágító kritikák is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a traumaelméletet elemzésekben alkalmazó tanulmányokat több, elméleti reflexiókat tárgyaló írás is megelőzze. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Studia Litteraria, Évf. 50 szám 3–4 (2011): A trauma alakzatai , 2–3. | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.37415/studia/2011/50/3984 | |
| dc.identifier.eissn | 2063-1049 | |
| dc.identifier.issn | 0562-2867 | |
| dc.identifier.issue | 3–4 | |
| dc.identifier.jatitle | Stud.litt. | |
| dc.identifier.jtitle | Studia Litteraria | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/295808 | en |
| dc.identifier.volume | 50 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/3984 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | Studia Litteraria | |
| dc.title | Szerkesztői előszó | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
| dc.type.detailed | magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban | hu |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)