Jelen dolgozatban a bűncselekményi egység eljárásjogi vetületeit vizsgáló, átfogóbb kutatásom alaphipotézisére támaszkodva szeretném a kérdéskör néhány kiemelt jelentőségű aspektusát elemezni. A témaválasztást alapvetően a költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán megfigyelhető egymással ellentétes bírói gyakorlat, illetve a Büntető Törvénykönyv 2022. március 1. napján hatályba lépett módosítása inspirálta. A Btk. 6. §-nak új (3) bekezdését beiktató törvény miniszteri indokolása szerint, az új rendelkezés válasszal szolgál azon felvetésre, hogy a több részcselekményt egységbe foglaló bűncselekmények esetén mi az a végső időpont, amelytől az újabb részcselekmények már nem tartoznak a bűncselekmény egységébe. Ebből kitűnik, hogy a módosítás valójában az egységes ítélkezési gyakorlat hiányára kíván reagálni, amely különösen érdekes kérdéseket vet fel – a Kúria jogegységesítő szerepének erősítése céljából bevezetett – korlátozott precedens rendszer keretein belül. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a 6/2009. számú büntető jogegységi határozatban kifejtettek alapján a természetes vagy törvényi egység, mint egy rendbeli bűncselekmény különböző részcselekményeit egy eljárásban kell elbírálni. Ha pedig erre valamilyen okból nem kerül sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények elbírálását a res iudicata kizárja. A Btk. új szabályozása tehát az anyagi jog kereteit bőven túllépve jelentős, a büntetőeljárást érintő –olykor alapelvi szintű – hatásokkal is rendelkezik. Annak meghatározása, hogy a büntetőeljárás folyamán mely momentum zárja le a cselekményegységet, olyan kérdéseket dönthet el, mint például hogy: van-e helye egy újabb büntetőeljárásnak vagy adott esetben perújításnak; érvényesülni tud-e az ítélt dolog védelme; illetve kapcsolódhat-e hozzá befejezettség, s így járulékos bűncselekményként pénzmosás. Ezenfelül a kényszerintézkedés elrendelésének lehetőségét is érintheti, hiszen új eljárás lefolytatásánál van helye, ám perújítás esetén már nincs. A bűncselekményi egység záró időpontja határozhatja meg akár azt is, hogy a bíróság elfogadhatja-e a vádlott bűnösséget beismerő vallomását, tekintettel arra, hogy természetes vagy törvényi egység esetén a bíróság csak egységesen az összes részcselekmény vonatkozásában foglalhat állást.