Egység a törvényi egységben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorElek, Balázs
dc.contributor.authorKovács, Lili
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-01-19T07:28:50Z
dc.date.available2023-01-19T07:28:50Z
dc.date.created2023-01-18
dc.description.abstractJelen dolgozatban a bűncselekményi egység eljárásjogi vetületeit vizsgáló, átfogóbb kutatásom alaphipotézisére támaszkodva szeretném a kérdéskör néhány kiemelt jelentőségű aspektusát elemezni. A témaválasztást alapvetően a költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán megfigyelhető egymással ellentétes bírói gyakorlat, illetve a Büntető Törvénykönyv 2022. március 1. napján hatályba lépett módosítása inspirálta. A Btk. 6. §-nak új (3) bekezdését beiktató törvény miniszteri indokolása szerint, az új rendelkezés válasszal szolgál azon felvetésre, hogy a több részcselekményt egységbe foglaló bűncselekmények esetén mi az a végső időpont, amelytől az újabb részcselekmények már nem tartoznak a bűncselekmény egységébe. Ebből kitűnik, hogy a módosítás valójában az egységes ítélkezési gyakorlat hiányára kíván reagálni, amely különösen érdekes kérdéseket vet fel – a Kúria jogegységesítő szerepének erősítése céljából bevezetett – korlátozott precedens rendszer keretein belül. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a 6/2009. számú büntető jogegységi határozatban kifejtettek alapján a természetes vagy törvényi egység, mint egy rendbeli bűncselekmény különböző részcselekményeit egy eljárásban kell elbírálni. Ha pedig erre valamilyen okból nem kerül sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények elbírálását a res iudicata kizárja. A Btk. új szabályozása tehát az anyagi jog kereteit bőven túllépve jelentős, a büntetőeljárást érintő –olykor alapelvi szintű – hatásokkal is rendelkezik. Annak meghatározása, hogy a büntetőeljárás folyamán mely momentum zárja le a cselekményegységet, olyan kérdéseket dönthet el, mint például hogy: van-e helye egy újabb büntetőeljárásnak vagy adott esetben perújításnak; érvényesülni tud-e az ítélt dolog védelme; illetve kapcsolódhat-e hozzá befejezettség, s így járulékos bűncselekményként pénzmosás. Ezenfelül a kényszerintézkedés elrendelésének lehetőségét is érintheti, hiszen új eljárás lefolytatásánál van helye, ám perújítás esetén már nincs. A bűncselekményi egység záró időpontja határozhatja meg akár azt is, hogy a bíróság elfogadhatja-e a vádlott bűnösséget beismerő vallomását, tekintettel arra, hogy természetes vagy törvényi egység esetén a bíróság csak egységesen az összes részcselekmény vonatkozásában foglalhat állást.
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseJogász
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent42
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/343980
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectjogegység
dc.subjectBüntető Törvénykönyv
dc.subjecttörvényi egység
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.titleEgység a törvényi egységben
dc.title.subtitleA bűncselekményegység szabályozásának egyes eljárásjogi kérdései
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)